Sereg András tájékoztatása szerint a beadványok közül az elsőt a törvény elfogadása után nem sokkal, március 18-án az MSZP nyújtotta be, majd közösen a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért, azután a Belügyi és a Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, egy magányszemély, és legutóbb áprilisban, illetve május elején a Pesti Központi Kerületi Bíróság három tárgyaló bírája.

Az Ab sajtófőnöke közölte, hogy az államfő beadványai, illetve az Országos Választási Bizottságtól érkező ügyek mellett 1997 vége óta az Ab teljes ülésének döntése értelmében soronkívüliséget élveznek a folyamatban lévő per bírája által kezdeményezett ügyek is. Ilyenkor a tárgyaló bíró az általa folytatott eljárást felfüggeszti. A soronkívüliség nem szab konkrét határidőt az Ab számára, volt hogy néhány hónapig tartott egy soron kívüli eljárás, de volt olyan is hogy két évig.

Az Ab előtt megtámadott semmisségi törvényt március elején szavazta meg az Országgyűlés. A törvény szerint az első fokon eljáró bíróság hivatalból legkésőbb 2011. október 23-ig határozatban nyilvánítja semmisnek a jogszabály hatálya alá tartozó elítélést vagy megállapítást. Az Országgyűlés semmisnek nyilvánította a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. Semmisnek tekintendők a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése miatti elmarasztalások is, ha azok alapját csak rendőri jelentés, tanúvallomás képezte. A törvény a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik. 

Bárándy Gergely szocialista képviselő a jogszabály alkotmányellenessége kapcsán korábban azt fejtegette: súlyosan sérti a hatalmi ágak megosztásának elvét, hogy a törvényalkotó nemcsak felülvizsgálatra kötelezi a bíróságokat, de azt is előírja, milyen döntést hozzanak. Szűcs Péter, a Legfelsőbb Bíróság szóvivője a jogszabály elfogadása előtt azt nyilatkozta: aggasztó a törvényjavaslat, mert sérti a bírák szabad mérlegelési jogát, ami komoly alkotmányossági problémát jelent.

A Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért többek között azzal érvelt a törvény Ab előtti megtámadásakor, hogy az súlyosan sérti a jogállamiságot és a bírói függetlenséget. A két jogvédő szervezet - amely egyébként többször felemelte a szavát a 2006 őszi rendőri jogsértések ellen - a semmisségi törvény kapcsán úgy vélekedett: a jogállamot súlyosan veszélyezteti, ha az országgyűlési képviselők politikai okokból felülírják a független igazságszolgáltatás által hozott ítéleteket. Arra is felhívták a figyelmet, hogy perújításon keresztül továbbra is van jogi lehetőség a nem megfelelő bizonyítékok alapján elítéltek sérelmének orvoslására, a jogerős ítéletek megváltoztatására jogállami keretek között.