A szakember szerint a közigazgatásban is használnak vonalkódokat, például a TB-kártyákon is van, de az APEH is használja, az adóbevallásokat tárolják így.

Borók Imre az ATV-ben elmondta: az egydimenziós vonalkódok 13 karaktert tartalmazhatnak, de hogy ez mit azonosít, az a mögötte lévő rendszeren múlik. Borók a műsorban leolvasta a szociális konzultációs kérdőíveken található vonalkódokat: jelenleg azok a számsorok kapcsolódnak hozzájuk, amelyek az adatlapokon is megtalálhatóak, de azt nem lehet tudni, hogy ehhez mit kapcsol majd a kormány.

A Szociális Konzultáció részeként a kormány kérdőíveket küldött ki, ezek mindegyikén szerepel egy vonalkódsor a címzett neve fölött. Minden számsor különböző. Bártfai Zsolt, az adatvédelmi ombudsman munkatársa azt mondta: amióta elindult a szociális konzultáció, állampolgárok és az MSZP-frakció is benyújtott panaszokat. Ezek a beadványok főként az adatkezelés körülményeit kifogásolták.

Az ombudsman viszont már a konzultációs nyilvántartás adatvédelmi nyilvántartásba vételekor döntött. „Hivatalból vizsgálni kívánja ezen szociális konzultáció személyes adatkezelésének feltételeit, illetve körülményeit. A vizsgálat még tart, és a vizsgálatba be fogjuk vonni az állampolgári panaszokat is.” A kódokat is vizsgálni fogják, hogy kiderüljön, pontosan mit is tartalmaznak.

A vonalkóddal ellátott kérdőív, melyet névre és lakcímre kiállítva küldenek, egyértelműen azonosítható, vagyis ha visszaküldi valaki, ha nem, akkor is politikai állásfoglalást jelent - szögezte le Majtényi László volt adatvédelmi biztos, aki szerint ez már alkotmányos probléma.

Szerdán Rétvári Bence, a Közigazgatási Minisztérium államtitkára az Egyenes Beszédben arról beszélt: a dokumentumon levő vonalkód csak a feldolgozást segíti, nem azért van ott, hogy - illegálisan - adatokat gyűjtsenek a válaszadókról.