Kruppa Attila villámvédelmi szakértő a Ma reggelben elmondta, hogy a villámhárítás pongyola kifejezése a villámvédelemi berendezésnek, ahol a villámhárító csak az egyik feltűnő része a rendszernek. Bérczi László tűzoltósági főfelügyelő elmondta, hogy kiemelt kockázatú építmények esetében alkalmaznak villámhárítót, családi házak esetében ezek nem igazán jelennek meg. A villámhárító fel nem szerelése a tulajdonos által vállalt kockázat.

Az elmúlt időszak tűzoltósági statisztikái eltolódtak a műszaki mentés irányába, és ennek egy része természetesen a klímaváltozás és a szélsőséges időjárási viszonyok következtében kialakuló beavatkozások. A villám által okozott tüzek nem igazán jellemzőek, az előző évben bizonyítottan tűzvizsgálattal alátámasztva 11 esetben volt olyan beavatkozás, ahol a tüzet magát a villám okozta - tette hozzá Bérczi László.

Kruppa Attila kiemelte, hogy személyek esetében viszonylag kevés a kockázata a villámcsapásnak, a statisztikai adatokat tekintve ez évi két-három esetet jelent Magyarországon. A károk nemcsak a villám közvetlen csapásához kapcsolódnak, hanem az úgynevezett túlfeszültségekhez. Ezek azok a zavarok, melyek villámcsapás hatására vezetőképes hálózatokban keletkeznek és alkalmasak arra, hogy villamos és elektronikus berendezéseket tegyenek tönkre.

Bérczi László szerint mindenképpen kell új katasztrófavédelmi szabályozás, hiszen nemcsak az épület szerkezete és a benne levő személyek, hanem az életünket meghatározó elektronikus berendezések védelmében is kell gondolkozni. Mindenképpen belső villámvédelmi rendszereket kell kiépíteni és ennek megfelelően módosítani a jogszabályi háttért.