Ugyanilyen támogatást kapott a testülettől Rogán Antal (Fidesz) bizottsági elnök csődtörvényt módosító javaslatát, amely a nemzetgazdasági szempontból kiemelt cégek csőd- és felszámolási eljárásaira ír elő speciális szabályokat.

A bizottság levette szerdai napirendjéről az új csődtörvényt, mivel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem államtitkári, hanem csak főosztályvezetői szinten képviseltette magát az első helyen kijelölt bizottság előtt.

A külföldi rendszámot tiltó törvénymódosítás megfordítja a bizonyítási terhet: nem a hatóságnak kell a jogszerűtlen használatot bizonyítania, hanem az üzembentartónak kell bizonyítania azt, hogy jogszerűen használja a külföldi rendszámot. 

A módosító javaslat magánszemélyeknél gyakorlatilag azokra korlátozza a külföldi rendszám használatát, akik külföldön dolgoznak, és a munkába járáshoz használják a külföldi rendszámú járművet. Akinek a szokásos tartózkodási helye külföldön van, az is jogosult a külföldi rendszámra, de nyílván az ilyen magyar polgár nem naponta használja itthon a járművét. A főszabály az, hogy akinek magyarországi lakóhelye van, annak magyar rendszámú járművel kell közlekednie.

A kormány kivette a módosításból a segédmotorok regisztrációját, és későbbre halasztotta. Mint Rogán Antal kifejtette: Európában Magyarország az egyetlen, amely nem regisztrálja az ilyen járműveket, és ezzel teret enged a lopott járművek forgalmának. Miután több százezer mopedet, illetve robogót kellene számba venni, és nagy az érintettekben az ellenállás, azért állt el most a regisztrációtól a kormány.

Az atomenergiáról is szó esett

A bizottság tárgyalta az atomenergia törvény módosításához beadott kapcsolódó módosító javaslatokat is. Józsa István (MSZP) bizottsági alelnök azt indítványozta, hogy az atomenergia-felügyeleti szerv alkalmazottai ugyan azt a bért kapják, mint az Állami Számvevőszéké. A bizottság nem támogatta a javaslatot.

A gazdasági bizottság tárgysorozatba vette, és általános vitára alkalmasnak minősítette Rogán Antal két további törvényjavaslatát is. Az egyik az elektronikus hírközlési-, illetve a média törvény módosítása. A képviselői indítványra történő törvénymódosítást Józsa István a jogalkotási törvény durva megsértésének minősítette.

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényjavaslatról pedig azt mondta az előterjesztő, hogy a nemzetközi jogi formák magyarországi meghonosítása tőkét hozhat az alapokon keresztül az országba.