Hétfő délután az Országgyűlés sürgősséggel tárgysorozatba vette Kósa Lajos fideszes és Pálffy István kereszténydemokrata képviselő törvénymódosítási javaslatát és még aznap lefolytatták az általános vitát, noha az őszre ígért sarkalatos törvények között ugyancsak ott szerepel az új választójogi törvény is. Ha a mostani törvénymódosítás hatályba lép, az időközi parlamenti választásokon megszűnik az érvényességi küszöb, vagyis nem kell az első fordulóban a választópolgárok legalább felének, illetve a másodikban legalább negyedének az urnákhoz járulnia.

A javaslatról két kormánypárti és két ellenzéki képviselőt kérdeztünk. A törvénymódosítási javaslatot jegyző Pálffy Istvántól azt kérdeztük, hogy a törvénymódosítás helyett nem azzal kellene-e a politikának az időközi választás érvényességét elősegítenie, hogy rávegye a választáson való részvételre az adott választókerület lakosságának legalább egynegyedét. A kereszténydemokrata politikus szerint a választásra való buzdítás a kampány része, mint ahogy adott esetben az embereknek a választástól való távoltartása is lehet az: „így nem szerez az mandátumot, aki megnyeri az érvénytelen választást”. Ha a helyi választópolgárok több mint háromnegyede nem vesz részt a választáson, akkor is szükség van képviselőre, mert „mind az Országgyűlésnek, mind a bizottságoknak van egy olyan felelőssége, hogy teljes létszámban működjenek”. A képviselői helyeket tehát be kell tölteni, mégpedig „minél egyszerűbben és minél hamarabb”. A Híradó egykori műsorvezetője szerint társadalmi jelenségekre – ebben az esetben az időközi választásokat övező érdektelenségre – olyan választ kell adni, „amely ezekre válaszol, vagyis a társadalmi jelenségekre ad választ”.

Stiller Ákos

Pálffy szerint nem vet fel alkotmányossági aggályokat a törvényjavaslat: visszautasította a hvg.hu azon feltevését, hogy a szavazatok, illetve a képviselők egyenlőségének elve sérül azzal, hogy más feltételek közt juthat be egy egyéni képviselő az Országgyűlésbe a szokásos parlamenti, illetve az időközi választáson.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy miután a sarkalatos törvények között ott lesz az új – részleteiben még nem ismert – választójogi törvény is, az addig hátra lévő fél évre miért szükséges a régi törvényt módosítani. Valószerűtlen - vetettük fel -, hogy az autóbalesetben elhunyt püspökladányi képviselő, Arnóth Sándor után újabb honatya gyors pótlásáról kellene gondoskodni az elkövetkező fél évben, ezért úgy tűnik, pusztán Arnóth mandátumának betöltése indokolja a döntést. (Vasárnap a márciusban, autóbalesetben elhunyt fideszes képviselő parlamenti mandátumára kiírt időközi választás második fordulója is érvénytelen volt, mivel a választásra jogosultak kevesebb mint 25 százaléka voksolt. A legtöbb szavazatot egyébként a Fidesz-KDNP jelöltje, Bodó Sándor kapta.) „Fel kell készülni ilyen helyzetre is” – reagált a politikus, hozzátéve, hogy a javaslat nemcsak fél évre szól, hanem az új választójogi törvénynek is „integráns része lehet, ha összefér az új elképzelésekkel is, de egyelőre nem ismerjük” a leendő választójogi törvény részleteit.

Mivel sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés a törvényjavaslatot, az még nyáron végszavazásra kerül, vagyis ősz elejéig „egészen biztosan” hatályba lép – tudtuk meg a KDNP frakcióvezető-helyettesétől. Püspökladányon és a II. kerületen kívül hol lehetnek még az idén időközi parlamenti választások? – érdeklődtünk Pálffynál. „A püspökladányi választás biztos, Balsai Istvánt viszont még nem választották meg alkotmánybírónak” – reagált. Felvetésünkre, miszerint „Balsai nyilván az lesz”, az újságíró-politikus úgy reagált: „Igen, csak azért maradjunk a tényeknél. Egy választás van, egy lehetséges és bármennyi elképzelhető.”

„Megint egy olyan törvénymódosítást látunk, ahol a Fidesz aktuálpolitikai célok érdekében módosít valamit egy kétharmados törvényen” – közölte Bárándy Gergely, a parlament alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának szocialista tagja, aki szerint azért született a törvénymódosítási javaslat, hogy meglegyen a kormánypártnak a püspökladányi mandátum. „Ez a dolog így nem jó” – tette hozzá. Az ellenzéki politikus úgy látja: az időközi választásokat jellemző alacsony részvételt mint problémát „érdemes felvetni, de az nem lehet csinálni, hogy folyik egy előkészítő munka egy törvényről és mindeközben ugyanezt a törvényt képviselői önálló indítványokkal módosítgatják”. Bárándy úgy vélte: ugyanez történt az Alkotmánnyal, amelyet tízszer módosítottak (Kilenc módosítás már hatályba is lépett, a tizedik még nem – a szerk.), miközben az alkotmány-előkészítő eseti bizottság már dolgozott az új alkotmányon. Ha nem aktuálpolitikai érdekeket szolgálna a mostani módosítás, akkor bőven ráérne az ezzel foglalkozó albizottságban megvitatni, hiszen várhatóan még idén az Országgyűlés elé kerül az albizottság által kidolgozandó tervezet. Az időközi választásokra jellemző alacsony részvétel valami elleni vagy valami melletti demonstráció is lehet – vélte az ellenzéki képviselő.

Ha lehet, még Bárándynál is elutasítóbb volt a törvényjavaslattal kapcsolatban az LMP-s Karácsony Gergely. Az ökopárt frakcióvezető-helyettese ugyanis – Bárándyval ellentétben – „egyértelműen alkotmányellenesnek” tartja, hogy az időközi választásra más szabályok vonatkoznak, mint a rendesre. „Ez az egyenlő szavazat elvét egyértelműen aláássa” – fogalmazott. Hozzátette: az új javaslat sem a Velencei Bizottság ajánlásainak, sem a választással kapcsolatos politikatudományi elvárásoknak nem felel meg. Az LMP választási szakértője szerint valós probléma az időközi választásokra jellemző alacsony részvételi arány – a püspökladányi választás nem az első ilyen eset volt –, hiszen „az az egy mandátum általában nem szokott érinteni kormánytöbbséget”.

Túry Gergely/HVG

Karácsony szerint megoldás lehetne, hogy a második fordulóban nem lenne érvényességi küszöb – sem a rendes, sem az időközi választáson, de azt nem támogatják, hogy választás és választás között különbség legyen, ezért módosító indítványt nyújtott be, mely eltörli mind a rendes, mind az időközi választás második fordulójának érvényességi küszöbét. „A Fidesznek megvan a kétharmada, hogy ezt a kérdést kezelje, viszont, ha nem kezeli ezt a kérdést és sorra lesznek érvénytelen időközi választások, akkor elfogyhat a kétharmada” – jegyezte meg lakonikusan az ellenzéki politikus.

Mind szakmailag, mind politikailag maximálisan kiállt a törvényjavaslat mellett és visszautasította az esetleges alkotmányossági aggályokat a fideszes Gulyás Gergely. A kormánypárti frakcióvezető-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy az időközi polgármester-választáson sincs érvényességi küszöb. (A rendes polgármester-választáson sincs – a szerk.) Az egykori alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnöke szerint egy-egy időközi parlamenti választáson, „ahol nem az egész ország, csak egy mandátum sorsáról születik döntés, teljesen felesleges kiadás újabb és újabb választási fordulót tartani”. Gulyás azt mondta: a pártokat nem lehet azzal vádolni, hogy Püspökladányban ne tettek volna meg mindent a minél magasabb részvétel érdekében. „Erre vagyunk csak képesek és a ’vagyunk’ alatt valamennyi pártot értem” – fogalmazott. Gulyás szerint a mostani szabályozásnál jobb lenne, ha egy eredménytelen második forduló után a mandátum betöltetlen maradna a ciklus végéig, de Kósa Lajos és Pálffy István javaslata szerinte még ennél is jobb.

A politikus kitérő választ adott azon felvetésünkre, miszerint – tekintettel arra, hogy legutóbb 2000-ben nyert a Fideszen kívül párt eredményes időközi parlamenti választást – a mostani törvényjavaslattal a kormánypárt önmagának akar-e kedvezni. A mostani törvénymódosítás „annak kedvező, aki a legtöbb szavazatot kapja", mondta, hozzátéve: ennek a javaslatnak az elfogadásával nem lesz értelme annak, hogy – az eredménytelenséget megcélozva – a győzelemre esélytelen párt bojkottot hirdessen.

Szegő Péter