„Vannak még egyéb nyomásgyakorló eszközök a tarsolyunkban”- mondta Dobi István, az Autóbusz-közlekedési Szakszervezetek Szövetségének (AKSZSZ) vezetője, arra reagálva, hogy korábban szó esett arról, a munkavállalóknak esetleg egy vadsztrájk jelenthet kiutat abból a patthelyzetből, melyben a sztrájktörvény ellehetetleníti az érdekérvényesítésüket.

Az AKSZSZ vezetője szerint ilyen lehet például a lassító sztrájk, amikor minden szabály betartása, minden utazási igazolvány elkérése, a gépjárművek előírások szerinti, hosszabb időt igénybe vevő átvizsgálása lassítja a forgalmat. De éppen ilyen hatásos eszköz a kisebb műszaki hibák feltárása és ezek elhárításának azonnali igénylése, ami miatt az utasforgalom kiszolgálása nehézséget okozhat.

HVG

A kérdés csupán az, mindezen eszközök bevetésére szükség lesz-e a július 4-én, a kormánnyal folytatott egyeztetés után, amely során az AKSZSZ elsősorban azt tisztázná, a kormány valójában kikre akarja kiterjeszteni a korkedvezményes-korengedményes nyugdíj eltörlését. Egyik oldalról a munkavállalók helyzete tisztázandó, de szakszervezetek is aggódnak, mi lesz velük, és egyáltalán kiküszöbölhetők lesznek-e a sztrájktörvénnyel kapcsolatos ellentmondások.

Az egyes szakszervezetek eltérően látják a jövőt. Míg Dobi István a jelenlegi helyzetnél – ami nem határozza meg az elégséges szolgáltatás mértékét –  jobbnak látja, hogy az új, személyszállítási törvényjavaslatban legalább már meghatározzák ezt, amelynek mértéke a helyi és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások esetén 66 százalékos, az országos és a regionális személyszállítási közszolgáltatások esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 50 százaléka.

A Liga Szakszervezetek elnöke szerint éppen a meghatározott mérték miatt  senki nem akar majd részt venni a sztrájkokon, így a kormány - így vagy úgy, de - ellehetetleníti a sztrájkolás lehetőségét, ahogyan a Széll Kálmán Terv - Magyar Munka Terv című iromány magát a szakszervezeteket is. Legalábbis erre utal az egyik, a Tervben szereplő mondat, miszerint „az egyenlő bánásmód követelményének részletes jogi szabályozása feleslegessé teszi a szakszervezeti tisztségviselőket megillető, a hatályos szabályozás szerinti védelmi szintet.”

Az általunk megkérdezett érdekképviseletek nem csak a jövőt, hanem a múlt hibáit is eltérően látják és azt, ki okolható a sztrájkok meghiúsulásáért. Míg egyesek úgy gondolják, a „kudarc” mögött a szakszervezetek tapasztalatlansága áll (eszerint a szervezetek nem ismerik a bíróság kérelmekkel kapcsolatos elvárását), addig például Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke úgy véli, inkább a bíróságok a hibásak ebben, mivel nem az ágazatot ismerők hozzák meg a döntéseket, így nem tudják, hogyan kell elbírálni a kérelmeket.

Mindenesetre az AKSZSZ tagszervezetei - felhasználva a mozdonyvezetők által szerzett tapasztalatokat - már ennek segítségével nyújtották be a megyei munkaügyi bíróságoknak a július 7-ére meghirdetett sztrájkra vonatkozó kérelmüket. Dobi István reméli, hogy a tapasztalatok beépítésével, és hivatásforgalmat nem érintő 9-11 óráig tartó sztrájkkal nem lesz probléma a bíróságon.

Ám ez kétséges, tekintve, hogy például a mozdonyvezetők június 29-ére meghirdetett, két órás figyelemfelkeltő sztrájkja is meghiúsult. Dobi István elmondása szerint ugyan próbáltak minden hibát kiküszöbölni a kérelem beadása során, ennek ellenére kételkedik, hogy sikerrel járnak.