Csányi Sándor szerint a jobbikos képviselő megnyilvánulása "minden jóérzésű, sportszerető emberből ellenérzést váltott ki. Az MLSZ elnöke az MTK Család Hagyoományőrző Egyesületnek és az MTK Baráti Körnek írt levelében emlékeztetett: az 1888-ban alapított MTK az egyik legnagyobb múltú hazai klub, amelynek játékosa volt többek közt Orth György, Schlosser Imre, Hidegkuti Nándor, Sándor Károly, Zakariás józsef és Lantos Mihály, az Aranycsapat tagjai.

A szövetség elnöke felidézte: az MTK 23 alkalommal nyert bajnokságot, 12-szer volt Magyar Kupa-győztes, 1964-ben a magyar csapatok közül elsőként jutott be az UEFA által szervezett Kupagyőztesek Európa-kupája döntőjébe, a Közép-Európa Kupán pedig két aranyat és egy ezüstérmet szerzett; "mindezt egybevéve az FTC után a második legsikeresebb hazai futballklub".

Csányi szerint az MTK a magyar futball és az egyetemes soprt elválaszthatatlan része. Az MLSZ elnöke biztosította a két MTK szurkolói klubot, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség úgy tekint az MTK-ra, "mint a magyar labdarúgás kiemelkedően fontos szereplőjére és meghatározó értékére.

Amint arról a hvg.hu a múlt héten beszámolt: Lenhardt Balázs jobbikos képviselő június 6-án a parlamentben azt mondta: a magyar futballszurkolóknak van okuk az örömre, mivel az MTK kiesett az NB I-ből. Lenhardt úgy fogalmazott: az MTK kiesése "klubhovatartozástól függetlenül a magyar futballszurkolókban osztatlan örömet váltott ki, mert Lipótváros büszkesége, amely a hazai mezőnyben egyébként egy idegen testet képez, sosem volt az átlagszurkolónak a kedvence".

A jobbikos képviselő felszólalásával kapcsolatban a két szurkolói szervezet levélben fordult Schmitt Pál köztársasági elnökhöz, Kövér László házelnökhöz és Csányi Sándorhoz, az MLSZ elnökéhez. Mint írják: "az általunk képviselt tagságot, valamennyi szurkolónkat, valamint meggyőződésünk szerint minden tisztességes embert, akár magyar, akár más állampolgársággal rendelkezőt, megdöbbentett Lenhardt Balázs fentebb idézett és a legsötétebb időket, legsötétebb gondolkodásmódot felidéző megszólalása".

A Raoul Wallenberg Egyesület ugyancsak levélben fordult Schmitt Pálhoz, azt kérve a köztársasági elnöktől, hogy az Országgyűlés elökével együttműködve adjon ki olyan etikai normát, amely tiltaná a kirekesztő tartalmú felszólalásokat. "A Raoul Wallenberg Egyesület részéről úgy gondoljuk, hogy méltatlan egy ilyen tartalmú - a nemzet egységét kikezdő - felszólalás, amely a sportegyesület ürügyén megosztásra, kirekesztésre törekszik" - olvasható a levélben.