A médiatörvény hatálya az internetes sajtótermékekhez fűzött kommentekre, blogbejegyzésekre, fórumokra nem terjed ki, és az internetes vagy nyomtatott sajtótermékek esetében eleve csak a június 30-át követően megjelent tartalommal kapcsolatban alkalmazható - mondta Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja.

A július 1-jétől alkalmazható jogszabályok változást hoznak a sajtójog korábbi állapotához képest, a szabályozás azonban csak a szerkesztett tartalmakra vonatkozik - mondta Koltay. A komment még akkor sem tekinthető szerkesztett tartalomnak, ha moderálják azt, hiszen nem a szerkesztő döntésén múlik, hogy mi kerül ki az internetes oldalra - utalt a médiatanács tagja a Népszava egyik cikkéhez fűzött kommentek ügyére, amellyel kapcsolatban a média- és hírközlési biztos vizsgálódik.

Mint ismert, a Népszava Online június 8-ai cikkével (Schmitt Pál: erős jellem volt Mádl Ferenc) kapcsolatban tájékozódik Bodonovich Jenő. "Ismereteim szerint a médiabiztos azt próbálja kideríteni, hogy a kifogásolt írás vagy szöveg egyáltalán a médiaszabályozás hatálya alá tartozik-e, hiszen ő maga is csak szerkesztett tartalommal kapcsolatban vizsgálódhat" - mondta a médiatanács tagja. (Ebből az is kiderül, hogy a cikk az új jogszabályok alkalmazása előtti időpontban jelent meg.) Mint az ugyancsak ismert, Bodonovich Jenő a kormányzati kommunikációt vezető Kovács Zoltán kezdeményezésére "tájékozódik".

Július 1-jétől a Velvet című Index-kiadvány beszüntette a kommentelési lehetőséget. Mint arra blogjában Gerényi Gábor, az Index egyik alapítója rámutat, ugyan a döntés egyik interpretációja az volt, hogy a médiatörvény-vonatkozások játszottak bele a döntésbe, és a lap meghátrált a médiahatóság előtt, erről nincs szó, hiszen a Velvet az Index révén tagja a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének, amely éppen ezen a héten kötött társszabályozási megállapodást a médiahatósággal, amely szerint a hatósághoz beérkező vitás eseteket a szakmai egyesület saját szervezetén belül bírálja el, és a hatóság az MTE döntését el is fogadja. A Velvet döntésének hátterében az áll - írja Gerényi -, hogy a bíróság kezdett el kiszámíthatatlanul működni az elmúlt egy-két hónapban, és zsinórban több, viszonylag egyértelműnek tűnő kommentügyben hozott a szolgáltatót - szerinte - feleslegesen elmarasztaló ítéletet.

Koltay András a július 1-jétől a nyomtatott és elektronikus sajtótermékekre alkalmazható jogszabályokról elmondta még: bár ezen alapvető szabályok jórészt eddig is léteztek valamilyen formában a jogrendszerben, a médiatörvény világos eljárásrendet határozott meg, elsősorban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsát jelölve ki a vizsgálatok lefolytatására. A sajtóra olyan alapvető szabályok vonatkoznak (emberi méltóság és a gyermekek védelme, a gyűlöletbeszéd tilalma), amelyek megsértése ellentétes a demokratikus jogállam alapértékeivel, és amelyek betartása szükséges a működőképes társadalmi nyilvánosság fenntartásához.

A testület célja az, hogy elsősorban a szakmai szervezetekre bízza a szabályok felügyeletét, erre a társszabályozás ad lehetőséget. Koltay is megerősíti a Gerényi által leírtakat: a médiatanáccsal szerződő szakmai szervezetek - eddig egy ilyen megállapodás jött létre a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületével - felhatalmazást kapnak a nyomtatott és internetes sajtótermékekkel kapcsolatban beérkező panaszok kivizsgálására. A szakmai szervezet eljáró tanácsának döntése nyomán megszülető elsőfokú határozattal szemben szintén a szakmai szervezetnél lehet fellebbezéssel élni. A médiatanácshoz csak akkor kerül egy ügy, ha a másodfokú döntést is vitatják a felek, a testület azonban ebben az esetben is csak az eljárás jog- és szabályszerűségét vizsgálhatja - fűzte hozzá Koltay András.