Orbánék számíthattak volna az EB ítéletére az ellenzék szerint

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu/MTI

Élesen bírálta az ellenzék a kormányt az Európai Unió Bíróságának tegnapi elmarasztaló ítélete kapcsán. Az uniós testület a magyar áfaszabályozás egy részét kifogásolta, a Jobbik „a nemzeti vagyon elkótyavetyéléséről” beszélt a Mol-részvények esetleges eladása kapcsán, az MSZP szerint viszont a kormány számíthatott volna az uniós döntésre.

Összhangba kell hoznia a magyar áfaszabályozást a kormánynak az uniós joggal, az Európai Unió Bíróságának csütörtöki ítélete szerint ugyanis jogsértő volt az áfa-visszatérítésről szóló szabályozás. A magyar törvények szerint eddig a cégek a befizetendő áfa összegéből levonhatták a beszerzések után keletkező áfát, s az esetleges különbözetet a cég visszakérheti az államtól. Ha a cég a számlát befogadta, de az értékét nem fizette még meg az üzleti partnerének, akkor közben visszaigényelheti az áfát, viszont ha neki nem fizettek, az áfát be kell fizetnie a költségvetésbe – az Európai Unió Bírósága ezt a részét bírálta a szabályozásnak.

Eszerint ugyanis "egyes cégek arra kényszerülhetnek, hogy több alkalommal és az ésszerű határidőn belül történő adó-visszatérítés követelményével ellenétes módon vigyék át a következő adómegállapítási időszakra a visszatérítendő adókülönbözetet". Magyarország uniós csatlakozása óta ez az első olyan kötelezettségszegési eljárás, amelyben az országgal szemben elmarasztaló ítéletet hozott az uniós bíróság.

A nemzetgazdasági tárca közölte, hogy a magyar kormány tudomásul vette az ítéletet, a tárca megteszi a szükséges intézkedéseket az áfa-szabályozást illetően és vizsgálja a bírósági döntés költségvetési hatásait.

Tukacs István MSZP-s képviselő pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: a kieső bevételek pótlására a kabinetnek fel kellett készülnie, véleménye szerint ezt támasztja alá, hogy Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára már a múlt héten az orosz tulajdonból a közelmúltban visszavásárolt Mol-részvénycsomag egy részének esetleges eladásáról beszélt, a csütörtöki ítélethirdetés után pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium is azt tudatta, hogy amennyiben a jövő évet illetően szükséges, a kormány a költségvetési bevételek növelése érdekében mérlegelni fogja a Mol-részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét.

Az MSZP-s képviselő ugyanakkor úgy tartja, hogy a szükséges 100-120 milliárd forint előkerítésére megfelelő megoldás lehet a hitelfelvétel, illetve a költségvetési tartalékok egy részének felhasználása, elfogadhatatlan azonban, hogy állami vagyont használjanak fel erre a célra. Így dilettantizmusnak nevezte, hogy a kormány kilátásba helyezte a nemrégiben visszavásárolt Mol-pakett értékesítését.

"Józan ember sosem akar olyasmit eladni, amit más egyelőre nem akar megvenni. (...) Ezért a Mol-részvények zuhanórepülése teljesen érhető. A kormány ezzel a kóbor ötlettel egy megszerzett vagyont leértékelt" - jelentette ki, megjegyezve, elfogadhatatlan, hogy egy ilyen ügyben a nyilvánosság előtt folyjon kormányzati ötletelés.

Ugyancsak kérdésre válaszolva Tukacs István közölte: a szocialista kormányok azért nem változtattak az elmúlt években az unió által kifogásolt áfa-szabályozáson, mert meg akarták várni a bíróság döntését, ahogy az Orbán-kormány által készített költségvetés sem számolt ezzel a döntéssel. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy véleménye szerint áfa-ügyben a lehető legnagyobb szigorra van szükség, elkerülve, hogy bárki jogszerűtlenül igényeljen vissza általános forgalmi adót.

A Jobbik szintén kritizálta a kormányt: Hegedűs Tamás képviselő pénteken kijelentette: az állam által nemrég visszavásárolt Mol-pakett az elmúlt hetekben is jelentősen veszített értékéből és az esetleges eladás hírére is "biztosan tovább esnek az árfolyamok", ezért a Jobbik szerint - amennyiben létrejön - az értékesítés "a nemzeti vagyon elkótyavetyélését jelenti". Az ellenzéki politikus szerint például a költségvetés központi tartalékából lehetne pótolni az Európai Bíróság döntése nyomán kieső, 100 milliárd forintra tehető tételt.

Az ügy nem a mostani, hanem még az előző kormányok idején kezdődött, már a 2004-es uniós csatlakozást követően nem tudták rendezni az áfa-visszatérítési szabályok uniós normákkal való összhangba hozását, az Európai Unió Bírósága pedig az eljárást 2007-ben indította.