A bányászat közben keletkező hulladék feldolgozása nem szerepelt a magyar jogban, az a kolontári katasztrófa után került be a bányászati törvénybe, külön nevesítve a vörös iszapot. Az Európai Bizottság azonban elégedetlen az uniós irányelv átvételével, ezért kötelezettségszegési eljárást indított, Magyarország pedig vállalta, hogy ez év végéig az irányelvet egészében átveszi - mondta Jászai Sándor, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke.

Stiller Ákos

Káldi Zsolt, a veszprémi bányakapitányság vezetője a jogszabályváltozásokkal kapcsolatban elmondta, hogy ez év elejétől a tározó az ő hatóságához, míg a környezeti monitoring a környezetvédelmi hatósághoz tartozik. Beszélt arról is, hogy a tározók megerősítési terve elkészült, és a timföldgyár átállt a száraz technológiára, így a jövőben lúg nem szabadulhat ki a tározókból.

Fancsik Tamás, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet igazgatója elmondta, hogy a gátat érintő hosszú távú földtani mérési idősorokat a nyomozó hatóság lefoglalta és nem adja ki, ezért a katasztrófára ma még nem lehet teljes magyarázatot adni.

A tározó alatt közvetlenül kavicsos, hordalékos a talaj, az alatt pedig vízzáró agyag található. A lúg évtizedek során előbb a felső rétegből mosta ki a szerves anyagot, majd az agyagot tette szappan-szerűvé, és a szakértő szerint ez okozhatta a 10-es tározó északi falának megsüllyedését.