„Sokat nem kaptunk a mai tárgyalásról” – nyilatkozta a hvg.hu-nak a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, valamint a felsőoktatási szféra képviselői között kedden délután lezajlott találkozó egyik neve elhallgatását kérő résztvevője. Egy másik, szintén név nélkül nyilatkozó forrásunk szerint „teljesen békés” tárgyalás volt a szerdai, amelyen Hoffmann Rózsa oktatási államtitkáron kívül jelen volt Rétvári Miklós miniszter és a koncepciót Hoffmannal közösen jegyző Dux László felsőoktatásért felelős államtitkár.

Mint megtudtuk, az álllamilag finanszírozott férőhelyek számának radikális szűkítéséről egy szó sem esett, pontosabban Hoffmannék már a találkozó elején közölték, hogy ezúttal csak a koncepcióról lesz szó, mivel a keretszámokról amúgy külön kormányrendelet készül. Erről egyelőre annyit lehet tudni, hogy drasztikusan vágnák vissza az államilag támogatott keretszámokat, a jogász, közgazdász képzésből például teljesen kivonulna az állam. Mint a hvg.hu korábban megírta, ezzel kapcsolatban még a Réthelyi Miklós jegyezte belső, minisztériumi jelentés is úgy fogalmaz, hogy "növeli a munkanélküliséget és az elvándorlást".

Csak kérdések voltak

Ugyanakkor - mint megtudttuk - a felsőoktatási törvénytervezettel kapcsolatban sem kapott senki konkrét választ a feltett kérdésekre. "Úgy tűnt, nem tudnak válaszolni, mintha nem is lett volna kompetenciájuk arra, hogy konkrétumokat mondjanak" - érzékeltette a helyzetet egy résztvevő. Pedig a törvénytervezet is éppen elég kérdést vet fel, a szöveg értelmében például főiskolává minősíthetnék át a Corvinus Egyetemet.

A koncepcióról a keddi találkozón kiderült: az oktatási kormányzat annak szövegén már nem óhajt változtatni, így hamarosan a szöveg kodifikációjára kerül sor. Ennek ellenére arra kérték a résztvevőket, hogy majd jelezzék írásban a javaslataikat, így elképzelhető, hogy a kodifikált szövegben esetleg lesznek változtatások.

Hoffmann Rózsa. Nincs visszaút?

MTI / Filep István

Ugyan Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke megkeresésünkre nem akarta elárulni, mi volt a megbeszélésen, azt elmondta, a hallgatók képviselői elsősorban azt kifogásolták, hogy a koncepció értelmében a jelenlegi 25-33 százalékról 20 százalékra csökkenne a hallgatók aránya az egyetemek legfőbb döntéshozó szervezeteiben, a szenátusban.

Egy újabb ígéret

A tárgyalás alatt végig egységes álláspontot képviselő rektorok lényegesen több kifogással éltek. Vitatták például azt, hogy az állam a jövőben szerződést kötne az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatókkal, így ha azok külföldön vállalnának munkát a diploma megszerzése után, akkor a képzés költségét vissza kellene fizetniük. Azt is kifogásolták a rektorok, hogy a koncepció szerint négyévente újra meghatároznák, melyik intézmény tudományegyetemnek, egyetemnek vagy főiskolának. (A Magyar Rektori Konferencia elnöke, Bódis József véleményét a koncepcióról itt olvashatja.)

„Nagyon elszántnak tűnt az oktatási kormányzat” – közölte egyik forrásunk, utalva arra, hogy szerinte Hoffmann Rózsáék a kodifikációs szövegben is benne hagynák a felsőoktatási szereplők által vitatott részeket. Ennek ellenére utóbbiak ígéretet kaptak arra a kormányzattól, hogy amikor kész lesz a végleges szöveg, még sor kerülhet egyeztetésre.