szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A fővárosi MSZP és LMP is felháborodott azon, hogy Réthelyi Miklós arról beszélt a hvg.hu-nak: nem kártalanítja a kormány Budapestet az egészségügyi intézmények államosítása miatt. Tarlós István egyelőre nem akar foglalkozni a történettel, az egyetemistákat pedig más háborította fel.

Kártalanítás nem fog történni, és ha ezt a jogszabályok nem engedik meg, akkor a jogszabályokat kell megváltoztatni – mondta a hvg.hu-nak Réthelyi Miklós azzal kapcsolatban, hogy a fővárosi közgyűlés olyan határozatot fogadott el a tervezett kórházállamosítással kapcsolatban, melynek értelmében ehhez csak akkor járulnak hozzá, ha „nem éri kár Budapestet”.

A miniszteri nyilatkozat többeket felháborított. Az ügyben megkérdeztük Tarlós Istvánt is, de a főpolgármester csak annyit mondott Réthelyi Miklós nyilatkozatára, hogy „elképzelt történetekkel nem foglalkozik”. A miniszter felvetésére, hogy a kormány akár jogszabályokat is változtatni kész annak érdekében, hogy ne keletkezzen kártalanítási kötelezettsége, a főpolgármester csak annyit mondott, a főváros jogalkalmazó, nem jogszabályalkotó, így erre a kérdésre azután térnek vissza, hogy megszületnek a kérdéses törvények.

"Budapest kirablása"

„Budapest kirablásának terve révbe érhet, hiszen a Fidesz elismerte, hogy ki fogják fosztani a budapestieket. Réthelyi Miklós miniszterként első őszinte beszédével elismerte, hogy Budapestet 300 milliárd veszteség fogja érni. Amikor egy vagyontárgy ellenszolgáltatás nélkül gazdát cserél, azt a köznyelv egyszerűen lopásnak hívja” – írta ugyanakkor közleményében Horváth Csaba, az MSZP fővárosi ffrakcióvezetője.

Vihart kavartak a miniszter szavai a kórházak államosításáról
Fazekas István

A politikus szerint „a második Orbán-kormány bő egy éve után törvénybe foglalják majd a vagyon lenyúlását. Magyarországnak ma diktatórikus kormánya van, amely minden törvényt ízlése szerint alakít, akár visszamenőleges hatállyal is”, miközben tavaly még „a Nemzet Fővárosaként emlegette Budapestet, ahonnan ma mindent elvisznek, mindenből kisemmizik a polgárokat".

A bölcsészek is kiakadtak

„A köztudatba immár évek óta erőltetett semmire sem jó bölcsészek képe téves. Ennek ellenére sajnálatosan tapasztaljuk, hogy mindegyik finanszírozási elképzelés a mi létszámunk csökkenését irányozza elő” – írta lapunknak az ELTE HÖK is.

A hallgatók szerint az „elhangzottak fényében sajnos azt kell látnunk, hogy a NEFMI nem ismeri a magyar felsőoktatási intézmények belső viszonyait. Példának okáért az ELTE Bölcsészettudományi Karán egy tárgyat maximum háromszor lehet felvenni és négyszer lehet belőle vizsgát megkísérelni. Egy félévben pedig nem több, mint kettő vizsga engedélyezett, sőt, egyes vizsgák esetében –  ilyenek például a nyelvszakok nyelvi alapvizsgái – félévente maximum egy”.

Ugyancsak tény, hogy „a bölcsész végzettségű hallgatók elhelyezkedési esélyei nem rosszabbak, mint a más képzési területen végzett társaiké, ezt a munkaügyi központok és az ELTE Diplomás Pályakövetési Rendszerének felmérései igazolják”.

 

A HÖK úgy véli, a miniszter nyilatkozata alapján „feleslegesek a nyelvtanárok; a különböző cégeknél dolgozó európai és európán kívüli kultúrákat magas színvonalon ismerő, ezért az ezen országokból érkező üzleti, illetve diplomáciai küldöttségekkel a legmagasabb szinten tárgyalóképes szakemberek; a magyar és az egyetemes kultúra őrzői és újrafelfedezői (levéltárosok, muzeológusok, könyvtárosok, egyiptológusok, régészek), a humánum mint érték őrzői; valamint a jelenlegi és jövőbeni magyar értelmiség nagy gondolkodói”. „Amennyiben igen, akkor Magyarország lemondhat egyik legfontosabb erőforrásáról, a szakmájához értő, demokratikus elveket valló humán értelmiségről” – írták.

„Az önkormányzati feladatok, így az egészségügy nyakló nélküli államosítása sokkal kevésbé szól a racionalizációról, mint inkább a Fidesz ellentmondást nem tűrő hatalomértelmezéséről. Budapest esetében ez különösen jól kimutatható” – mondta lapunknak Kaltenbach Jenő is. Az LMP politikusa szerint a főváros „semlegesítése”ugyanis „két okból is fontos a Fidesznek”: egyrészt a város mérete miatt, másrészt „itt a legkisebb a Fidesz támogatottsága és így a legnagyobb a választási vereség valószínűsége”.

"Nő a feszültség"

Az LMP úgy látja, „egyre nő a feszültség a végső soron Budapestért felelős főpolgármester és a csak a Fideszért felelős alvezérek között”. Utóbbiak a budapesti egészségügyi rendszer államosítását „természetesen takarékossági érvekkel indokolják anélkül, hogy azt racionális számítások igazolnák”. „Vajon mivel támasztható alá, hogy az állam majd jobb gazda lesz, mint a fővárosi közgyűlés, miután a szolgáltatás színvonalának eddigi romlása is inkább az állam, mint a főváros számlájára írható? Ez utóbbi legalább közvetlenül felelős a szolgáltatást igénybevevő budapestieknek, míg előbbiről ez nem állítható” – mondta Kaltenbach Jenő, aki szerint a miniszter és a főpolgármester nyilatkozatainak ellentmondásai mutatják a legjobban, hogy itt alapvetően a kórházi vagyonról van szó.

Az LMP szerint „a sorozatos fővárosellenes kormányzati akciók után néha már az a benyomás alakulhat ki, hogy a Fidesz addig akarja feszíteni a húrt, amíg a főpolgármester beváltja fenyegetését és tényleg lemond”. Az ökopárt szerint nem a fenntartó a kulcskérdés, hanem az alapellátás és a betegút megszervezése, a betegség-megelőzés és a racionális finanszírozási modell.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Réthelyi hárommilliárdot oszt szét a kórházak között

Közel 3 milliárd forintnak megfelelő, a kórházak között szétosztható többlettámogatás kiosztását engedélyezte Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az idei fekvőbeteg-szakellátást szolgáló tartalékkeretből. A többletfinanszírozást az intézmények három hónapos (augusztus, szeptember, október) teljesítményük alapján használhatják fel.

Dezső András-Kósa András Itthon

Réthelyi: nem kártalanítja a kormány a fővárost a kórházállamosításért

Semmilyen kártalanítás nem lesz a fővárosi kórházak államosítása nyomán, ha kell, ennek érdekében jogszabályt is módosít a kormány – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Réthelyi Miklós. A nemzetierőforrás-miniszter arról is beszélt, többször személyesen tárgyalt Orbán Viktorral a köznevelési törvényről, épp úgy, ahogy Pokorni Zoltán is.