A közlemény szerint az országgyűlési biztos először a belügyminisztert kérte, hogy az építési törvény kifogásolt rendelkezéseit módosítsa, továbbá kezdeményezte, hogy a Fővárosi Közgyűlés hatvan napon belül helyezze hatályon kívül a közterület-használatról szóló rendeletének aggályos rendelkezéseit. Miután az ombudsman ezen javaslatait elutasították, "végső eszközként" az Alkotmánybírósághoz fordult az alkotmányosan aggályos szabályozás megsemmisítéséért.

Mint írták, az építési törvény 2011. január 1-jétől hatályos módosítása felsorolja a közterület rendeltetési köreit, és lehetőséget biztosít arra, hogy önkormányzatok az adott település közterületének "rendeltetésétől eltérő" használatát szabálysértéssé nyilváníthassák. Erre hivatkozva pedig a Fővárosi Közgyűlés májusban rendeletet hozott arról, hogy szabálysértés miatt pénzbírsággal lehet sújtani azt, aki a közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használja, illetve erre a célra használt ingóságait a közterületen tárolja.

Mindezeket követően a szabálysértési törvény ez év december elsejétől hatályos módosítása értelmében az úgynevezett életvitelszerű közterületen való lakhatás tilalmának ismételt megszegése már szabadság-elvonással - elzárással - vagy 150.000 forintos pénzbírsággal sújtható.

Horváth Szabolcs

A közleményben kiemelték, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa már júliusi jelentésében is megállapította: az önkormányzatoknak adott indokolatlanul tág felhatalmazás a "rendeltetésszerű" közterület-használattal ellentétes magatartások szankcionálására "nem felel meg a jogállami követelményeknek". Az ombudsman szerint az e felhatalmazás alapján született, a hajléktalanságot szankcionáló fővárosi rendelet "sérti az érintettek egyenlő méltósághoz való jogát" - tették hozzá.

Az ombudsman megállapítása szerint "a diszkriminatív, célzottan a hajléktalanok ellen irányuló szankciók jogi szempontból is értelmetlenek és elfogadhatatlanok, az eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek számára a folyamatos jogi fenyegetettség légkörét teremtik meg". Mint hangsúlyozták: a hajléktalanság, mint élethelyzet önmagában vett kriminalizálása eleve összeegyeztethetetlen az érintettek alapvető jogaival és a jogállami büntetőjog normáival. Az életvitelszerű közterületen tartózkodás súlyos krízishelyzet, ami a legritkább esetben az érintett tudatos választása - olvasható a közleményben.