"Orbán kormánya nincs abban a helyzetben, hogy semmibe vegye az EU-t", minthogy a héten kezdődnek meg a tárgyalásokkal az IMF-fel és az EU-val egy 10-15 millió eurós kölcsönről, amely nélkül az ország nem tud túllendülni a devizaválságán - írja Charles Gati magyar származású amerikai politológus a New York Timesban arról, hogy Orbán először Nagy-Britanniával együtt visszautasította, hogy aláírja az EU-megállapodást, majd visszakozott, és a parlamentnek adta tovább a dolgot, mondván, hogy az ország szuverenitása forog kockán.

Gati kijelenti, a posztkommuista országok között egykor élen járó Magyarország most a közép-európai szomszédai között az egyik utolsó, a 2010-ben kétharmadot szerző Fidesz és Orbán Viktor a feje tetejére állította a magyar politikát és a gazdaságot. "Az ősi nacionalista gyanakvásra rájátszva a kormánypropaganda a nyugati bankokat a szovjet tankokhoz, Brüsszelt pedig Moszkvához kezdte hasonlítani, miközben a Berlinből és Washingtonból érkező meglehetősen lanyha és ritka kritikákat dühösen visszautasítják, mint a belügyekbe való beavatkozást" - írja Gati, aki rámutat, miközben Magyarország EU- és NATO-tagállam, Orbán folyamatosan biztosítja a hazai közönséget arról, hogy a nyugat állandóan hanyatlik.

Orbán Viktor érkezik a brüsszeli csúcstalálkozóra

AP

Gati az új alaptörvénnyel kapcsolatban megjegyzi, hogy az olyan aranykort idéz fel a magyar történelemből, amely valójában soha nem volt, emellett pedig a parlament az alkotmánybíróság jogainak megkurtításával, és különböző tanácsok és kilenc évre szóló pozíciók létrehozásával sikerült biztosítani a parlament megkerülését arra az esetre, ha a Fidesz elveszítené a többségét. A médiatörvény szerinte nem csak korlátozó, de egyben újjáélesztette az öncenzúrát is.

"Az új alaptörvényből hiányzó fékek és ellensúlyok nélkül Magyarország többé nem nyugati típusó demokrácia" - jelenti ki Gati. "Ez egy antiliberális, vagy irányított demokrácia abban az értelemben, hogy minden fontos döntést Orbán hoz meg." A közíró Magyarországot Vladimir Meciar Szlovákiájához, valamint a Kaczynski-ikrek Lengyelországához hasonlítja azzal a különbséggel, hogy Orbán szerinte egy tehetséges politikus és kiváló szónok, ezért akkor is képes meggyőzni a szavazóit arról, hogy hű maradt az eredeti értékeihez, ha közben könnyedén felhagyott az álláspontjával.

Charles Gati

Stiller Ákos

Charles Gati felidézi, hogy néhány héttel ezelőttig Orbán azt hitte, le tudja győzni a nyugatot és az IMF-et, sikerre viheti az unortodox gazdaságpolitikáját a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításával, bankadóval, valamint a végtörlesztési törvénnyel, a Moody's azonban bóvlivá minősítette az országot, sőt, a másik két vezető hitelminősítőnél is csupán a bóvli státusz fölött eggyel van az ország besorolása.

"Ha az EU-IMF-tárgyalások meghiúsulnak, Magyarország március-áprilisra képtelen lesz fizetni a hiteleit" - véli Gati, aki szerint ezért Orbánék meg fognak állapodni, még akkor is, ha a miniszterelnöknek meg kell alázkodnia és olyan feltételeket kell elfogadnia, amelyekről korábban megesküdött, hogy elutasítja. A közíró szerint Orbán ezután is meg fogja találni a módját annak is, hogy a támogatóinak azt mondja, megvédte a magyar szuverenitást és úrrá lett a külföldi beavatkozáson. "Sajnos közülük sokan el is fogják hinni az állítását, hogy a koldusok is választhatnak."

Charles Gati azonban nem jósol hosszú jövőt Orbánéknak: bár megjegyzi, hogy az ellenzék megosztott, szerinte Orbán támogatottsága is csökken. A közíró fordulópontként értékeli, hogy december 10-én a kormányközeli Heti Válasz a miniszterelnök brüsszeli fellépését bíráló vezércikket közölt. A cikk Gati szerint pedig éppen annak egy korai jele, hogy Orbán visszafogottabb kollégái szintén csalódtak a gazdasági és a politikai akrobatikában.