Budapest, a főváros, „mint ilyen alkalomkor mindig”, teljes díszkivilágításban úszott, „az ezúttal el nem oltott különféle lámpáknak” köszönhetően – írta a korabeli sajtó 1911/12 fordulójáról.

„Az új esztendő ezúttal nemcsak a borravalókat hozta meg, hanem a telet is.” 1911 szilveszterének éjszakáján az idő hirtelen hűvösre vált: mínusz 7-8 fokot mutatott a hőmérő a reggeli órákban. „Ez persze azt jelenti, hogy a modern jégpályák a boldog újesztendő első napján megnyílottak” és a korcsolyázás kezdetét vette – írta a Pesti Hírlap.

Horvát lett a hivatalos nyelv Dalmáciában

Ami a politikát illeti - bár államjogilag nem Magyarországot érintő hír volt -, 1912. január elsején a horvát lett a hivatalos nyelv Dalmáciában. A Pesti Hírlap másnapi száma ezt írta: „Dalmácia összes közhivatalaiban a horvát hivatalos nyelv lépett életbe, kiszorítván az eddig használt olasz hivatalos nyelvet. A dalmáciai horvát pártok sokáig kitartóan harcoltak, míg ezt el tudták érni. Tekintettel arra, hogy a horvát hivatalos nyelv behozatalára már jóideje megtettek minden előkészületet, erős a remény, hogy az új rend semmiféle rázkódtatást nem fog előidézni.”

Dubrovnik

Stiller Ákos

Dalmácia ekkor egyébként az Osztrák-Magyar Monarchia részét képezte, és nem Horvátországhoz – és ezáltal közvetve a magyar koronához – tartozott, hanem a birodalom osztrák feléhez. A hivatalos nyelv lecserélése, így a kettős monarchia „túlsó felét” érintette államjogilag, a magyar koronához tartozó Horvátország lakói azonban bizonyára örültek ennek a fejleménynek. Dalmácia nagy része egy nemzetiségi térkép szerint - a „tízkötetes” Magyarország története sorozat erről szóló részében, 1988-ban jelent meg – horvát nyelvű volt ekkoriban. Ma pedig a terület Horvátországhoz tartozik.

Újra „jász” lett Felsőszentgyörgy

Szintén újévi hír volt száz éve, hogy visszakapta a „jász” jelzőt egy jászsági település. A belügyminiszter korábban törölte néhány ottani helység elnevezéséből ezt a részt, miután a községek neve anélkül is túlságosan hosszú volt. Így lett Jász-Felső-Szent-György helyett Felsőszentgyörgy az egyik településből. A község tiltakozott „megrövidítése” miatt, kérvényt küldtek, aztán küldöttséget menesztettek (egy másik településsel, Alsószentgyörggyel együtt), mire a települések visszakapták a régi nevüket, ha mindjárt más alakban is: a miniszter Jászfelsőszentgyörgy alakban állapította meg a régi-új elnevezést (Alsószentgyörgyöt pedig már régebben visszakeresztelték).

Egy különleges püspök színrelépése

Újév napján, 1912. január elsején új püspököt szenteltek fel a Szent István-bazilikában Budapesten. Gróf Mikes János szombathelyi püspök konszakrálását gróf Mailáth Gusztáv erdélyi püspök végezte, akinek két megyéspüspök segédkezett. A szertartás befejeztével az új püspök végigvonult a templomon és első főpásztori áldásban részesítette a nagyszámban összegyűlt híveket. A püspökszentelés után, déli egy órakor gróf Mikes Ármin az Esterházy-palotában lévő lakásán „dejeuner”-t adott fivére, az új szombathelyi püspök tiszteletére.

Mindez azért érdekes, mert az új püspök kilenc évvel később, 1921 októberében fontos szerepet játszik majd az úgynevezett királypuccs előkészítésében. A szombathelyi egyházi vezető rezidenciáján, gróf Mikes Jánosnál gyűlnek ugyanis majd össze azoknak a közép- és kelet-európai monarchista csoportoknak a képviselői, akik valamilyen szinten fontosnak tartották (volna) IV. Károly magyar királykénti visszatérését.

Az 1918-ban hatalmát elveszítő Habsburg uralkodó 1921-ben próbált meg visszatérni Magyarországra másodszor, ekkor már a Horthy Miklós kormányzó és Bethlen István miniszterelnök vezetése alatt megszilárduló ellenforradalmi rendszerrel szemben lépett fel az egykori uralkodó. A Nyugat-Magyarországon működő tiszti különítmények egy része támogatta is a királyt, akinek csapatai Budaörsnél szenvedtek vereséget 1921 októberében. Károly visszatérési kísérlete elsősorban az antant és a Magyarországot körülvevő kisantant fenyegetései miatt voltak kudarcra ítélve. Horthy és Bethlen ekkor részben a Gömbös Gyula által szervezett kormányhű fegyveresekre támaszkodva verték vissza a nyugati megyékből Pest ellen vonuló erőket.

Hogyan ünnepelt a király 1911-ben?

1911-ben azonban még nem IV. Károly volt a magyar király, illetve osztrák császár. Ebben az esztendőben ugyanis még élt Ferenc József, aki újév reggelén a schönbrunni kastély kápolnájában misét hallgatott. Majd Ferenc Ferdinánd trónörököst, utána pedig az összes Bécsben időző főhercegeket együttesen fogadta, hogy újév alkalmából szerencsekívánataikat meghallgassa. A főhercegek után a legfőbb udvari méltóságok gratulációját fogadta. „A felség nagyon friss és erőteljes volt és mindenkire nagyon jó benyomást tett” – írta a sajtó.

A schönbrunni palota

Imperial Austria

Az 1912. január elsejei udvari ebédet a Belvedere-palotában Ferenc Ferdinánd trónörökösnél és Hohenberg Zsófia hercegnőnél tartották. (Igen, arról a Ferenc Ferdinándról van szó, akit két és fél év múlva lelőnek Szarajevóban, és emiatt – ennek ürügyén – tör majd ki az első világháború.)

Filmkülönlegesség szilveszterkor

A hvg.hu-n pár napja már beszámoltunk néhány különlegességről, amelyet régi újságokban találtunk, és amelyek még a filmtörténészek előtt is jórészt ismeretlenek voltak. Ezek közé tartozott az az 1912. január 2-ai hír is a Pesti Hírlapból, amely szerint magyar színészek tűntek fel – első ízben – a filmvásznon. A nagyváradi Szigligeti színházban ugyanis Erdélyi Miklós színigazgató emberei ugyanis már a „mozi-lepedőn is láthatók” voltak. A felvétel Guthi Somának „Kegyelmes úr” című bohózatához készült. A bohózatban volt egy jelenet, amelyben „az egyik szereplő mozi-kép révén jön rá a többi szereplő csalafintaságára”.

Kabos Gyula

Wikipedia

A Pesti Hírlap szerint „ezt a mozi-jelenetet csináltatta meg a premiere-re Erdélyi; még pedig aképen, hogy a helybeli Uránia gépjével a jelenetet fölvétette, azután Párisban kidolgoztatta. Vasárnap este megvolt a darab premiere-je, melyen tehát magyar színészek, névszerint Szentgyörgyi Márta, Hunyady József, Tóth Elek és Kabós Gyula, első ízben voltak mozi-fölvétel szereplői.” Tehát először tűnt fel a mozivásznon a harmincas évek egyik legnagyobb filmsztárja, Kabos Gyula.

Repülés monoplánokon

1912 első napján – derült, szélcsendes időben – „szép repüléseket végzett Prodam Guidó és Kvasz András”. „Prodam ugyanazon a Horváth III. jelzésű monoplánján szállott fel, amelyen Budapest fölött és Fiumében repült és jelentékeny magasságban kört írt le az aerodrom fölött” – írta a korabeli lap. Kvasz András pedig egy új gépen, a Király-Berkovits-féle monoplánon „végzett igen merész és jól sikerült repüléseket”. Ennek a gépnek még a motorja is magyar készítményű volt: a Dedics testvérek mechanikai műhelyében készült.

Egy új szokás

Egy új szokás is megjelent 1911/12 fordulóján Magyarországon: a neve „B. u. é. K. grammofonból” volt. A Pesti Hírlap így írt erről: „Valamiben csak különböznie kell az idei újesztendőnek az elmúlt évek eme nevezetes napjától, és ez a valami a buék kívánás-technikájának fejlődésében nyilatkozik. A színes és színtelen újévi kártyák, lakonikusan üdvözlő névjegyek anachronizmusszámba mennek az új divat mellett, amely szerint az újévi üdvözlést grammofon-lemezbe karcolva küldjük el ahhoz, akit ezzel a hörgő-krákogó megtiszteltetéssel akarunk kitüntetni. Az új divatnak persze csak azok örülhetnek, akiknek grammofonjuk van, ezek egyszerűen lejátszhatják otthon azokat a mondatokat, amiket Prütty úr, a család jóbarátja, a maga lakásán turbékolt bele a saját tölcsérébe.”