Szokatlan, hogy "magyar helyzetről" beszél az Európai Bizottság, én nem tudok hasonlóról, és ez azt mutatja, hogy a testület nem kizárólag azt a néhány jogszabályt vizsgálta, amelyeket kifejezetten megemlít a közleményében, hanem a magyar jogrendszer helyzetét, és általában kíván azzal kapcsolatban állást foglalni - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kende Tamás.

A nemzetközi jogász szerint ez nem szokás az Európai Unióban. Az nagyon gyakori, hogy az EB és a tagállamok között viták vannak - ilyen ügyek százával akadnak. Magyarország az elmúlt pár évben viszonylag kevés ilyen jogvitát okozott, a jogsértési eljárások száma nem volt magas, amikor pedig valamilyen ügyben elmarasztalták az országot, utána nem tagadtuk meg a bíróság ítéletének a végrehajtását - tette hozzá.

Az szokatlan, hogy a Bizottság "összegyűjtötte" a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket, és ezeket most nemcsak egyedi jogsértésként értékeli, hanem összességében, a jogállamiság, a demokrácia szempontjából is vizsgálja - mondta. Úgy véli, ennek több oka van. Egyrészt Magyarország maga is okot adott ezeknek az eljárásoknak a megindítására, másrészt azonban véleménye szerint a Bizottság maga is érdekelt abban, hogy gyakorolja, illetve tesztelje azokat az új hatásköreit, amelyeket a Lisszaboni Szerződés adott. "Magyarország jó alany erre a tesztre" - fogalmazott. A fellépés mellett szóló ok és szempont lehet az a tény is, hogy Magyarország most bevallottan pénzügyi segítségre szorul - tette hozzá.

A jegybanktörvényt és az adatvédelmi biztos mandátumát illetően a jogász úgy vélekedett, hogy lehetséges ugyan még némi vitát folytatni a Bizottsággal, de ezt követően az látszik a minimumnak, hogy az EB jogsértési eljárást kezdeményez. "Nem hiszem, hogy ezekkel kapcsolatban a Bizottság hosszas diplomáciai tárgyalásokat akarna folytatni" - jelentette ki, hozzátéve: az eljárásnak nincs határideje, évekig tarthat, így közvetlen politikai hatása nincs is.

A nemzetközi jogász szerint sokkal több mozgásteret nem ad a mostani kabinetnek, hogy Olli Rehn biztos is elismerte: a problémák egy része az előző kormány tevékenységére vezethető vissza. Az Orbán-kormány másfél éve van hivatalban, tulajdonképpen mandátumának félidejéhez közelít - emlékeztetett. Így az, hogy az előző kormányok nem hozták meg a szükséges szerkezetátalakítási döntéseket, nem előny, hanem hátrány, mert az Európai Bizottság lépéskényszerben van, hiszen Magyarország most már 2004 óta áll túlzottdeficit-eljárás alatt.

Az eljárás komolyságát pedig megkérdőjelezi, hogy hét év alatt nem sikerült Magyarországot megfelelő szerkezetátalakítási intézkedésekre késztetni - hangsúlyozta a jogász, aki szerint ez valószínűbbé teszi, hogy a Bizottság sebességet vált, valamiféle további intézkedést tesz, és akár szankciókat is alkalmaz. Ami a szankciók mibenlétét illeti, ezzel kapcsolatban megosztott a szakmai közvélemény - hangsúlyozta Kende Tamás. A legrosszabb esetben elképzelhetőnek látszik az is, hogy a kohéziós alapokból történő kifizetések egy részét felfüggesztik vagy visszatartják.