Immár másodszor vitázott az Európai Parlament (EP) igazságügyi és alapjogi bizottsága csütörtök délután, ahol Neelie Kroes médiaügyi biztos tappsal végződő szóváltásba keveredett Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel és igazságügy-miniszterrel.

Kroes szerint korábban a nap folyamán Navracsiccsal folytatott zártkörű tárgyalásain a miniszter azt ígérte, követni fogják az Európa Tanács (ET) - és annak jogi kérdésekben illetékes Velencei Bizottságának - ajánlásait. Navracsics válaszában azt mondta, "természetesen elfogadjuk azokat, amennyiben nem ellentétesek az alkotmánnyal". Erre Kroes úgy reagált, "ez nem ugyanaz, amit az irodámban mondott a miniszter úr, ahol megígérte: ellenállás nélkül követi az ET ajánlásait".

A történtek folyományaként az EB pénteki sajtótájékoztatóján kiderült, az intézmény álláspontját fogalmazta meg a médiaügyi biztos. Pia Ahrenkilde szóvivő úgy vélekedett, nem látnak ellentétet aközött, hogy mindkét intézménynek vannak elvárásai a magyar hatóságok kapcsán és hogy remélik, hogy ajánlásaikat és javaslataikat egyaránt figyelembe veszi a kormány.

Kroes szóvivője, Ryan Heath hozzátette, a tegnapi vita túl lett hangsúlyozva, az EB nem szavakat akart kicsikarni, hanem a magyar kormányt övező bizalmat megerősítő lépéseket  szeretne látni. "Kroes asszony úgy látta, hogy elköteleződés jött létre Navracsics miniszter úr részéről tegnap, és ennek nyilvános megerősítését remélte a meghallgatáson".
Hangsúlyozta, arról szó sem volt, hogy egy közzé sem tett ajánláscsomag implementálására tegyen jogilag kötelező vállalást a miniszterelnök-helyettes.

A történet hátteréhez hozzátartozik, hogy a strasbourgi székhelyű emberjogi és alapjogi szervezet, az Európa Tanács több fronton is vizsgálódik a rohamtempójú magyar törvényalkotási hullám számos eleme kapcsán. Jelenleg az eredetileg vizsgálatra javasolt három mellett további öt törvényt tekint át a Velencei Bizottság.

Így az igazságügyi reformra, az egyházügyi és a választási törvényre is kitérnek az információs szabadság, az alkotmánybíróság, az ügyészség, a kisebbségek és a családvédelem kérdésköreire vonatkozó vizsgálódásaik mellett. Emellett február 16-17-én Magyarországon vizsgálódik az ET két képviselője személyében az ET monitoring bizottsága.

Az Európa Tanácsnak azonban miközben jóval szélesebb körű vizsgálódási joga van, mint az Európai Bizottságnak (amelynek csak az uniós jog által lefedett területeken van kikényszerítő erejű hatalma) ajánlások megfogalmazásában merül ki a befolyása. A magyar kormánynak azonban több képviselője is megerősítette, együttműködnek, sőt maguk küldtek meg egyes jogalkotási elemeket véleményezésre.