Mentelmi jog illeti meg Magyarországon az országgyűlési képviselőket, az alkotmánybírákat, az ombudsmanokat, a bírókat és az ügyészeket. Radics Csaba bírósági végrehajtó úgy érzi, hogy ez a mentesség neki és kollégáinak is kijárna. Mindezt a végrehajtó a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) tavaly szeptember végén benyújtott, a devizahitelesek megsegítésről és a végrehajtási eljárások gyorsításának és hatékonyabbá tételéről szóló javaslatában írta.

Bizonytalanság ellen

A dokumentum szerint Radics Csaba jónak tartaná a bírósági kontroll mellett megtartott hatósági árverést, azzal, hogy az adós ingatlanának értékesítésével egyidejűleg törlődjön a pénzintézettel szemben fennálló adóssága. Továbbá azt javasolja, hogy gyorsítsák a végrehajtási eljárást – többek között – az e-ügyintézés kibővítésével és fejlesztésével. Radics Csaba mindezek mellett azt kéri, hogy a mentelmi jogot terjesszék ki a bírósági végrehajtókra. Mégpedig azért, hogy az alaptalanul kezdeményezett büntetőeljárásokkal senki se késleltethesse a végrehajtásokat.

Amennyiben ugyanis az ügyészség elkezd nyomozni egy végrehajtóval szemben, akkor az „elbizonytalanodik és érdemi cselekményt az ügyben nem mer foganatosítani, inkább pihenteti az aktát” – írta Radics Csaba. Ez elkerülhető lenne a büntetőeljárások indítása vagy a büntetőjogi kényszerintézkedések alóli kibúvással. A mentelmi jog felfüggesztéséről pedig – az elképzelés szerint – a végrehajtó székhelye szerint illetékes megyei bíróság és/vagy a kamara elnökének egyetértésével a KIM dönthetne.

A végrehajtó a minisztériumnak beadott javaslatában kimondottan az ügyészségi nyomozóhivatalnál tett feljelentést hozza fel, ami alapján aztán hivatali visszaélés miatt indulhat nyomozás. Ez azért érdekes, mert a végrehajtóval szemben éppen egy ilyen bűncselekmény gyanúja miatt vizsgálódik a Budapesti Nyomozó Ügyészség (BNYÜ). A hatóság a Fővárosi Főügyészséghez tartozik, melynek szóvivője, Skoda Gabriella a hvg.hu-t arról tájékoztatta, hogy a végrehajtóval szemben a nyomozó ügyészség hivatali visszaélés miatt idén február 20-án emelt vádat. A vádlott 2010. június 3-án a XIV. kerületben a végrehajtási költségek fedezésére lefoglalt egy Mercedes típusú autót, de erre nem lett volna lehetősége – írta a szóvivő. A BNYÜ nyomozást folytatott a férfi ellen egy másik ügyben, de a vádemelésről még nem döntöttek.

A KIM nem válaszolt

Az ügyészek mentelmi jogának a felfüggesztéséről a főügyészség szóvivője elmondta még azt, hogy a nyomozó hatóság határozata alapján, amely a vádhatóság képviselői vonatkozásában csak a Központi Nyomozó Főügyészség lehet, a legfőbb ügyész dönt. Így történt a vesztegetés és hivatali visszaélés miatt jogerősen hat év börtönbüntetésre elítélt ügyész, Varga Gergely esetében is. Skoda Gabriella megjegyezte, az ügyészség első számú vezetőjéről, a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséről azonban – hasonlóan az országgyűlési képviselőkhöz – a parlament dönt.

A KIM sajtóosztályán szerkesztőségünknek hétfőn délelőttre ígérték a választ, amit azonban mégsem kaptunk meg. Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) elnöke a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, hogy a kamarának nincs tudomása Radics Csaba indítványáról.

A javaslattevőt többszöri keresés után sem értük el. A végrehajtó irodájában azt modták, hogy Radics Csabának átadták üzenetünket, hogy beszélni szeretnénk vele a javaslatáról, ennek ellenére a férfi nem jelentkezett szerkesztőségünknél.

Hack Péter büntetőjogász szerint a mentelmi jogot élvezők körét inkább szűkíteni kellene, mint tágítani. „Arra azokban az országokban lehet szükség, ahol nem lehet bízni az igazságszolgáltatásban, a hatóságok munkájában” – tette hozzá. „A javaslat benyújtója erős kritikát fogalmaz meg a magyar hatóságokkal szemben, hiszen az olvasható ki belőle, hogy a benyújtó szerint az igazságszolgáltatási szervek nem függetlenül és pártatlanul járnak el. Szerintem inkább ezt az alapproblémát kellene megszüntetni és nem a mentelmi jogot megadni” – hangsúlyozta Hack Péter.