Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, Catherine Ashtonhoz és az Európai Bizottság bővítésért felelős tagjához, Stefan Füléhez intézett levélben a négy külügyminiszter a belgrádi reformlépésekkel indokolja a tagjelölti státust, továbbá azzal, hogy Szerbia eleget tett nemzetközi kötelezettségeinek. A külügyminiszterek szerint a hivatalos tagjelölti státus hétfői elismerését az EU március 1-i csúcstalálkozója erősíthetné meg.

A négy külügyminiszter ezzel csatlakozott osztrák, olasz és francia kollégájuk csütörtöki kezdeményezéséhez, ők is Ashtonnak írt levelükben nyomatékosították, hogy Szerbia eleget tett az EU decemberi csúcsán megfogalmazott feltételeknek.

Martonyi János magyar, Karel Schwarzenberg cseh, Mikulás Dzurinda szlovák és Nikolaj Mladenov bolgár külügyminiszter a levélben aláhúzzák, hogy nem volna szabad ismét elhalasztani a tagjelölti státus megadását, mert ez utóbbi kedvezően befolyásolja a további szerb reformokat és biztosítja, hogy az ország az Európai Unióba vezető pályán marad. Azonkívül "nagy szükség" van annak jelzésére, hogy az EU a bővítés útján marad.

Megállapodásra jutott Szerbia és Koszovó tárgyalóküldöttsége pénteken Brüsszelben arról, hogy milyen formában vehet részt Pristina a balkáni regionális együttműködést segítő fórumokon, s megállapodtak a Koszovót Szerbiától elválasztó "adminisztratív vonalak" és átkelőhelyek integrált ellenőrzéséről is.