„Ezzel kapcsolatban nem adhatunk információt” – ezt közölték a hvg.hu-val a Mercedes magyarországi sajtóosztályán, amikor arról érdeklődtünk, hogy Orbán Viktor kormányfő mellett a két volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is kapott-e meghívást az autógyár kecskeméti üzemének március 29-ei megnyitójára. Szijjártó Péter pedig annyit közölt, csak arról tudnak tájékoztatást adni, hogy Orbán Viktor kapott felkérést a rendezvényen való részvételre.

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványnál a hvg.hu-nak azt mondták, Bajnai Gordont egyelőre nem hívták meg a nyitóünnepségre. A Demokratikus Koalíciótól pedig azt szerettük volna megtudni, hogy Gyurcsány Ferencet meghívták-e, de a párt egyelőre nem reagált a megkeresésünkre.

Egy projekt, három kormányfő

A Daimler AG még a Gyurcsány-kormány idején, 2008 júniusában döntött úgy, hogy Kecskemétre telepíti az egyik gyárát, amiben nagy szerepe volt az előző kormányoknak is. A Magyar Narancs korábbi cikke szerint 2008 elejéig a Daimler AG-ban fel sem merült, hogy új gyárukat Magyarországon építsék fel. Február 7-én azonban Gyurcsány Ferenc fogadta Günther Oettingert, Baden-Württemberg tartomány kereszténydemokrata miniszterelnökét és szóba hozta az ügyet. Néhány nappal később a magyar kormányfő személyes hangvételű levélben kérte német politikustársa közbenjárását. Ez hatott, napokon belül már az volt a téma a felek között, hogy hogyan és mennyi idő alatt megy egy nagyberuházás engedélyezése, hány hatóság dönt, van-e állami támogatás és mekkora. Igaz, egy Wikileaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai távirat szerint a németek érdemtelenül döntöttek Magyarország mellett. A beruházásért ugyanis több ország is versengett, de az utolsó körben Románia, Lengyelország és Szerbia elől nyerte el Magyarország, illetve Kecskemét városa a gigaprojektet. Gyurcsány mellett ugyanis Zombor Gábor Kecskemét fideszes polgármestere is hatékonyan lobbizott azért, hogy a gyár a városban épüljön fel.

A 800 millió eurós beruházást Bajnai Gordon akkori nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008. július 23-án jelentette be, és a kormány egyből nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásnak nyilvánította. A kecskeméti gyár alapkövét 2009-ben tették le, ekkor Bajnai már kormányfő volt. Az alapkőletételnél - Rainer E. Schmückle, a Mercedes személygépkocsi-üzletágának igazgatója, Michael Frieß, a Mercedes-Benz Manufacturing Kft. ügyvezető igazgatója és Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere mellett - maga Bajnai Gordon is jelen volt.

A Mercedes kecskeméti gyára

Medgyessy gálánsabb volt?

Nem példa nélküli, hogy egy projekt kormányokon átível, s a megnyitón nemcsak az aktuális kabinet képviselteti magát - igaz, Magyarországon néha sajátos formát ölt azért, mert az egymással szemben álló pártok képviselői nem akarnak együtt avatni. Az ország leghosszabb hídja, a 2003 júliusában átadott szekszárdi Duna-híd avatásán például Medgyessy Péter akkori kormányfő mellett a meghívottak között volt az Antall-kormányból Siklós Csaba, a Horn-kormányból Lotz Károly, az Orbán-kormányból pedig Fónagy János.

A híd avatása így sem volt botrányoktól mentes: az első Orbán-kabinet közlekedési minisztere, Fónagy János azon háborgott, hogy miközben az Orbán-kormány kizárólagos érdeme a híd megépülése, a híd átadásának időpontját Medgyessy programjához igazították. Ráadásul a hidat – még a hivatalos átadás előtt – Orbán Viktor is felavatta a polgári körökkel, az eseményen tízezres tömeg gyűlt össze.

A kecskeméti Mercedes-gyárban idén már megindult a próbaüzem, a sorozatgyártás még nem. A tervek szerint tavasztól az üzemben az "A" és a "B" kompakt Mercedes négy modelljéből évente először 100, majd 150 ezer darab készül. Ezt a kategóriát még Rattstadban gyártja a Mercedes. A beruházás közvetlenül 2,5 ezer embernek ad majd munkalehetőséget, a beszállítói körben pedig további 10 ezernek.