Nikodémusz Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) innováció és K+F főosztály vezetője a nyitórendezvényen elmondta, a vélemények megismerésére például a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) honlapján online lehetőséget teremtettek a hozzászólásoknak március 26-ig. A főosztályvezető tájékoztatása szerint a konzultációk eredményét figyelembe véve várhatóan április elejére, közepére javaslatot tesznek a programmal kapcsolatos magyar álláspont kialakítására.

Nikodémusz Antal kitért arra, hogy hamarosan megjelennek azok a magyar nemzeti forrású pályázatok, amelyek az európai uniós részvételt erősítik ezen a területen, illetve az európai uniós forrásokat is tartalmazó Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) lehetőséget ad az innovációs projektek előkészítésre is.

Kroó Norbert professzor, az Európai Kutatási Tanács (ERC) magyar tagja rámutatott arra, hogy a jelenlegi elképzelések szerint a Horizon 2020 program a kiválóságot támogatná, ugyanakkor meg kell találni a kompenzáció lehetőségét a strukturális és kohéziós alapokból azok támogatására is, akik még ezt a szintet nem érik el, de ígéretesek. A professzor kifogásolta a nem megfelelő információáramlást, ami oda vezetett, hogy az Európai Unióban nem ismerik a magyar viszonyokat, illetve a magyar vállalkozások nem rendelkeznek kellő információval az uniós lehetőségekről.

A konzultáció hozzászólói felvetették egy magas szintű diplomáciai képviselet szükségességét a kutatás-fejlesztés-innováció területén is, illetve az áfa-visszaigénylés lehetőségének európai bizottsági tisztázását, mert a tagországonként eltérő tapasztalat működik a kutatás-fejlesztési projektek áfa-visszaigénylése területén. A konzultáción az NGM illetékese elmondta: a Nemzeti Innovációs Hivatal szervezetén belül Brüsszelben létrejön egy iroda a Horizon 2020 programra való felkészülés támogatására. Hozzászólásként elhangzott, hogy a Bay Zoltán Intézet is tervezi iroda nyitását Brüsszelben a projektek támogatására koncentrálva.

Az Európai Bizottság javaslata szerint a Horizon 2020 program teljes kerete 87,74 milliárd euró, amelyből mintegy 27,8 milliárd eurót tudományos kutatásra, 20,2 milliárd eurót ipari, 35,8 milliárd eurót nagy társadalmi kihívásokra, például egészségügyi célok megvalósítására fordítanának, s a keretből finanszíroznák az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet és egyéb kutatásokat.