OBT: 149 új bíró áll munkába áprilistól

Április elsején 149 új bíró áll munkába, az új bírák körülbelül kilencven százaléka korábban bírósági titkárként dolgozott - közölte Országos Bírói Tanács szombaton. A 149 álláshelyből 145 helyi bírósági, és több mint 800 pályázatot nyújtottak be ezekre.

  • MTI MTI
OBT: 149 új bíró áll munkába áprilistól

A tanács szombati ülésén az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az első negyedév tevékenységéről számolt be, köztük arról, milyen szempontok alapján értékelték a bírói pályázatokat - olvasható a tanács közleményében.

A pályázatokat a bírói tanácsok a jogszabályban meghatározott szempontok alapján pontozták és rangsorolták. Minden jelentkezőnek - akár bírósági titkár, akár ügyvéd vagy más jogterületről pályázó személy - azonos módon kellett a törvény által előírt feltételeket igazolnia – írták.

Horváth Szabolcs

Az OBH elnöke a bírói tanácsok által felállított rangsortól nyolc esetben tért el. Hat esetben a bíróságok elnökeinek javaslatával egyezően - bírósági titkárt előre sorolva -, két esetben pedig a bírói tanácsi rangsortól és az elnöki javaslattól eltérően döntött. Az egyik eltérés indoka a hozzátartozói kapcsolat miatti összeférhetetlenség, a másiké pedig a korábbi speciális szakmai gyakorlat volt - írták.

Közölték: "az új bírák - akiknek mintegy 90 százaléka korábban bírósági titkárként dolgozott - munkájukat 2012. április 1-jén ténylegesen megkezdik. Ezzel az ítélkezés időszerűsége és folyamatossága biztosítható".

A 15 tagú, csak bírákból álló testület március 15-én kezdte meg működését. Az OBT 14 tagját és 14 póttagját hat évre választották meg február 29-én a bírák küldöttei. Darák Péter, aki január 1-jétől kilenc évig a Kúria elnöke, ebben tisztségében a törvény erejénél fogva a tanács 15. tagja.

A testület tagjai betekinthetnek a hivatal irataiba, megtárgyalhatják és véleményezhetik őket, illetve bármely témával összefüggésben kérdéseket tehetnek fel az OBH elnökének. Utóbbi posztot Handó Tünde tölti be.

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.