Az idén eddig 450 panasz, indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, ebből mintegy száz olyan beadvány, amelyben az indítványozó személyes érintettség okán kezdeményezte annak megállapítását, hogy egy adott jogszabály ellentétes az alaptörvénnyel - mondta az elnök az Új kihívások a jogalkalmazásban című konferencián.

Az ilyen ügyek közül Paczolay Péter megemlítette a bírói nyugdíjkorhatárral kapcsolatos beadványt, illetve a nagy energetikai cégeknek a távhő árszabályozásáról rendelkező jogszabály alkotmányosságát vitató keresetét.

Paczolay Péter

Stiller Ákos

Az alkotmányossági panasz, amely így bírói eljárás nélkül is lehetővé teszi a jogalkotói tevékenység kontrollját, bizonyos értelemben helyettesítheti azt a korábbi lehetőséget, hogy az állampolgárok korlátozás nélkül fordulhattak beadványaikkal az Ab-hez – tette hozzá.

A keresetek közül 320 olyan, korábban már a testülethez érkezett ügy, amelyet a január 1-je után rendelkezésre álló három hónapos időszak alatt személyes érintettség okán panaszként beadhattak a korábban normakontrollt kérő ügyfelek - mondta az elnök.

Eddig harminc olyan panasz érkezett a testülethez, amely bírósági döntések alkotmányosságát vitatja. Néhány ügyvéd már szakosodott erre a témára, tőlük sorozatban érkeznek az ilyen indítványok. Az ügyek többsége az előzetes várakozással szemben nem büntetőügy, hanem magánjogi peres ügyekben született bírói döntést kifogásol, illetve a polgári peres eljárás alkotmányellenes alkalmazását állítja - közölte Paczolay Péter.

Darák: csökkenteni kell a munkaterheket a Kúriánál

A Kúria tevékenysége a jövőben a kisebb jelentőségű konkrét ügyek helyett egyre inkább az elvi iránymutatás felé tolódik el. A bíróság egyre több energiát fordít majd azoknak a konkrét ügyeknek az elbírálására, amelyek fontosak a teljes ítélkezés elvi irányításának szempontjából. Ahhoz, hogy a Kúria megfelelően el tudja látni új feladatait, a hagyományos munkaterheket csökkenteni kell – mondta előadásában Darák Péter elnök.

Erre a felülvizsgálati ügyek "megrostálása" teremt lehetőséget, de nem a Nyugat-Európában több országban alkalmazott módszerrel, amely szerint a bírák bizonyos szempontok alapján maguk döntenek arról, mely esetek kerülhetnek a legfőbb bírói testület elé, hanem a polgári perrendtartás szabályainak átalakításával. A várhatóan ősszel hatályba lépő jogszabály tételesen felsorolja azokat a "bagatell" ügyeket, amelyek esetében nincs helye felülvizsgálatnak - tudatta a Kúria elnöke.

Handó: az áthelyezett ügyeknél is biztosított a bíró pártatlansága és függetlensége

Az Országos Bírósági Hivatal stratégiai célja a bíróságok alkotmányos működéséhez szükséges feltételek biztosítása. A bíró számára legyen tárgyalóterem, technika, legyenek elérhetők a jogszabályok, megismerhetők a jogegységi döntések, az elvi határozatok, az Ab ítélkezési gyakorlata – mondta Handó Tünde.

Az OBH elnöke előadásában kitért az egyes bírósági ügyek áthelyezésével kapcsolatos feladatokra is. Mint mondta: ennek lehetősége már 2011-től adott, tavaly 13 ügy került másik bírósághoz.

Az OBH ajánlást fogalmazott meg arról, hogy mely objektív körülmények teljesülése esetén kezdeményezheti egy bíróság, hogy egy ügyet máshová helyezzenek át tőle - közölte az elnök.

Handó Tünde hangsúlyozta, a bíróságok tekintélyét, az intézményekbe vetett bizalmat rombolja egyes nagy jelentőségű büntető- vagy gazdasági ügyek elhúzódása. Az elnök a teljes bírói kar nevében visszautasította azokat a véleményeket, hogy egy ügy áthelyezésekor nem lenne biztosított a bíró pártatlansága és függetlensége.