szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Ha az utóbbi évtizedben nem telepedett volna le Magyarországon 171 ezer – azaz egy magyar nagyvárosnyi – bevándorló, az ország népessége közel 4 százalékkal csökkent volna 2001 óta. A népességfogyás mértéke így viszont – a 2011-es cenzus előzetes adatai alapján – „csak” 2 százalékos volt.

Voltaképpen üdvözlendő lehetne, hogy a – zömében aktív korú – bevándorlók javították a statisztikát és az öregedő „korfa” összetételét, a nemzetközi és a hazai kutatások alapján a magyar társadalomban mégis extrán magas az idegenellenesség.

A Tárki diszkriminációs kutatássorozatának legújabb, a migránsok esélyeit feltérképező darabja azt a szokatlan kérdést is felteszi, hogy az idegenekkel kapcsolatos félelem, előítéletesség „mennyire releváns, és mennyire csak a kutatások által felnagyított jelenség”. A vizsgálatból egyértelműen kiderül, hogy a bevándorlók elutasítása Magyarországon elsősorban anyagi természetű, a munkahelyek féltése és a gazdasági aggodalmak játszanak benne fő szerepet; az idegenkedés más kultúráktól vagy a közbiztonság romlásával kapcsolatos félelmek jóval kisebb jelentőségűek.

Arról, hogy a magyarok milyen népcsoportok inváziójától tartanak, a HVG e heti számában olvashatnak részleteket.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!