Az 1956-as forradalom hajnalán a műegyetemisták 16 követelésének megfogalmazásában is részt vevő Lipták Béla a jobbikos Baráth Zsolt antiszemita parlamenti beszédének elítélésére kéri Orbán Viktort. Mint ismert, a jobbikos Baráth múlt kedden a 130 éve történtekre emlékezve elővette a parlamentben a zsidók elleni korabeli vérvádat, amely az 1883-ban lezajlott hírhedt per során megdőlt.

Miközben Baráth napirend utáni felszólalásában arról beszélt, hogy a tiszaeszlári lányt zsidók ölhették meg 1882-ben, a kormány részéről egyedül a vállaltan zsidó származású fejlesztési minisztériumi államtitkár, Fónagy János emelkedett szólásra, és azt mondta: a Jobbik ezzel "oda sorolta magát, ahova sokan gondolják", hogy tartozik. Mint mondta, a tiszaeszlári vérvád felemlegetése évszázados sebeket tép fel, és a képviselőnek, továbbá mindazoknak, akik őt megtapsolták, számolniuk kell a magyar társadalom és a világ ítéletével.

Szerdán az LMP és az MSZP is úgy nyilatkozott, hogy Baráth Zsoltnak az általa mondottak miatt le kell mondania parlamenti mandátumáról. A kormány nevében megszólaló Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is elfogadhatatlannak minősítette a jobbikos politikus kijelentéseit és jelezte, a leghatározottabban elítél minden olyan megnyilatkozást, amely bármely, Magyarországon élő társadalmi csoport vagy kisebbség ellen nyíltan vagy burkoltan irányul. A megszólalást a Demokratikus Koalíció és a Mazsihisz is elítélte.

Az 1956-os szerepvállalásáért börtönbe került, majd az Egyesült Államokba emigrált Lipták Béla Orbán Viktor elítélő nyilatkozatára vár. Mint a miniszterelnöknek nyílt levelében írja, "szinte hihetetlen, hogy a magyar Országházban egy ilyen felszólalás elhangozhatott". Lipták felidézi Jeszenszky Géza, az első Orbán-kormány washingtoni nagykövetének, jelenleg oslói nagykövetnek múlt heti sajtónyilatkozatát, aki szerint "nemcsak hazug, gyűlöletre serkentő, hamis volt a felszólalás, nemcsak sértette élő és halott honfitársaink jelentős csoportját, de sértette a legszebb magyar hagyományokat, a XIX. század legnagyobb magyarjainak örökségét, a felmentő ítéletet hozó független magyar bíróság becsületét, a 'nagy pert' hitelesen bemutató kiváló író, Eötvös Károly emlékét. Mindenek fölött pedig sértette a mai magyar Országgyűlés, sőt az egész magyar nemzet becsületét, jó hírét".

Jeszenszky szerint a parlamenti zsidózás alátámasztja a hazánkkal szembeni kételyeket, gyanúkat, muníciót ad azoknak, akik Magyarországot bűnös eszméktől fertőzött országnak tartják; szerinte a tiszaeszlári tragikus esetről így szólni nem egy vélemény, nem is egy rég tisztázott, lezárt ügy felmelegítése, hanem provokáció a nemzet és Európa ellen.

Lipták Béla a Jeszenszkytől vett idézeteket követően azt írja: mivel a tiszaeszlári vérvád felemlegetése aljas antiszemita uszítás, tisztelettel kéri a miniszterelnököt, hogy mint a Fidesz elnöke, kezdeményezze az Országházában egy olyan ötpárti közös nyilatkozat megszavazását, mely egyhangúlag elítéli és egy magyar képviselőhöz méltatlannak tartja Baráth Zsolt hazug és uszító felszólalását.

Lipták Béla januárban leveleket és faxokat küldött José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek és Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament előző elnökének, hogy támogassák a Magyarországnak nyújtandó IMF-kölcsönt. Liptákék csoportja ugyancsak januárban Barack Obamának írt petíciójában fejezte ki aggodalmát amiatt a Hillary Clinton-levél miatt, amit az amerikai külögyminiszter tavaly év végén küldött Orbán Viktornak, és nyomatékosan kérte: a magyar miniszterelnök fontolja meg annak a következményeit, hogy ha több, az Egyesült Államok és az Európai Bizottság által is kifogásolt sarkalatos törvény januárban mindenfajta változtatás nélkül lép hatályba. Liptátékat az aggasztotta, hogy szerintük Clinton beleavatkozik a magyar belpolitikába.