Nem tudja megnyerni a Fideszből kiábrándult bizonytalan választókat az ellenzék – többek között ez derül ki a Republikon Intézet által szervezett konferencián, csütörtökön.

A ciklus félidejéhez érkeztek a pártok, ennek okán készített felmérést az eseményen résztvevő négy kutatóintézet. A Társadalomkutató Intézet, az Ipsos, a Medián és a Nézőpont képviselőjének grafikonján egyaránt jól látható volt, hogy 2010 májusa óta a Fidesz népszerűsége folyamatosan csökken, de az ellenzék támogatottsága sem nőtt.

Hann Endre, a Medián képviselője szerint a legtöbb embert felölelő csoport az, amelynek tagjai egyik pártra sem szavaznának. A felmérés arra is rávilágított, hogy egyre inkább nő azok aránya, akik elfordulnak a Fidesztől, az új támogatóik száma ezzel szemben nem mutat növekedést.

A megkérdezetteknek csupán negyven százaléka menne el szavazni, ha most lennének a választások. Nagyon jó értéket kaptak ezzel szemben civil mozgalmak, mint a Szolidaritás, vagy a Haza és Haladás.

A Závecz Tibor, az Ipsos munkatársa által bemutatott számok azt tükrözik, hogy a választók nem szeretik a jelenlegi pártokat. Az ötfokú skálán a legnépszerűbb párt – a Fidesz – is csak 2,6 pontos értékelést kapott. A sort a szocialisták 2,4 pontja és a Jobbik 2,3 pontja mögött a Demokratikus Koalíció 2,2 ponttal zárta.

A pártvezetők közül még mindig Orbán Viktor a legnépszerűbb, ám így is csak 2,3 pontot ért el a népszerűségi listán, mely hasonló eredményt mutatott, mint a pártok népszerűsége. A kormány teljesítményét 2010-ben még a lakosság fele értékelte pozitívan, 2012-re már csak a lakosság 30 százaléka vélte így.

Az Ipsos képviselője szerint a Fidesz tábora megfeleződött, de egy esetleges választás esetén továbbra is kormánypárt maradhatna. A Tárkinál úgy vélik, a bizonytalan szavazók száma csökkenni fog a kampány során. Hann Endre, a Medián képviselője szerint érdekes jelenség, hogy nem nyomul az ellenzéki erő, amely a Fidesz veszteségéből előnyt kovácsolhat.

Kumin Ferenc, a Századvég vezető elemzője úgy látja, hogy bár a válság hatására a pártok Európa-szerte veszítettek támogatottságukból, az Orbán-kormány mégis tartja magát. Az elemző úgy véli, hogy ennek a stabilitásnak a forrása a kétharmados többségből fakad.

Lakner Zoltán politikai elemző nem látja ezt a nyugalmat: politikai stabilitás van, de társadalmi stabilitás nincs – mondta. Véleménye szerint a Fidesz programja alig valósult meg, a miniszterelnök pedig nem ad választ az általa érzékelt problémákra, így ez egy sokrétű kudarc.

Azt hogy a Fidesz mit ért el, ahhoz érdemes viszonyítani, hogy mit akart elérni – mondta Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, aki úgy látja, hogy akár a miniszterelnök, akár a párt népszerűségét vizsgáljuk, az jelenleg a Bajnai-kormányéval egyenértékű. Véleménye szerint az ellenzék helyzete csak átmeneti, ezzel szemben nem gondolja, hogy a Jobbik lenne a fő kihívó, legfeljebb az MSZP-vel versenyezhet a második helyért.

Kumin szerint a Fidesz táborában már csak azok maradtak, akik a végsőkig elkötelezettek. Emlékeztetett arra, hogy a bizonytalanok nagy része egyszer már hajlandó volt a pártra szavazni, így a következő kampányban könnyebben meggyőzhetők. Tóth erre úgy reagált, hogy ezeket az emberek életkörülményük befolyásolja, legutóbb pont a Fideszben csalódtak, ezért választhatnak majd ellenzéki pártot. Véleménye szerint döntő lehet, hogy az emberek többsége elhiszi, hogy a kormány intézkedéseit külső erők befolyásolják – utalt az Európai Unióra –, vagy azt látják, hogy rengeteg társadalmi problémát nem oldottak meg.

Lakner úgy véli, a Fidesz identitáspolitikát árusít és ezt jóval sikeresebben teszi az ellenzéknél. Ugyanakkor szerinte csak akkor nyerhetnek, ha az ellenzék a jelenlegi – stagnáló – állapotában marad.

Tóth úgy gondolja, a Fidesz akkor vallott kudarcot, amikor azt sugallta, hogy egy erős hatalom és félni kell tőle. Ez szerepet játszott a 2002-es szocialista győzelemben. Tapasztalata szerint ha a Fidesz kedves, konszenzusos, akkor az jót tesz a pártnak. A Fidesz népszerűségét mérő grafikon a 2010-es folyamatos zuhanás óta először 2012 első negyedévében felfelé ívelt.

Tavaly novemberben az volt a látszat, hogy Orbán Viktor egész Európával harcban áll, ez 2012 elejére alább hagyott, ezért lehetett, hogy a támogatottsága megerősödött – véli az igazgató. Lakner Zoltán szerint azonban a törzsszavazók kifejezetten igénylik a „harci dobokat”.

A vitapartnerek beszéltek az ellenzéki támogatottság stagnálásának lehetséges okairól is, ám a vélemények eltérőek voltak. A Századvég elemzője szerint a probléma oka, hogy hiányzik az ellenzék részéről egy erős vezető, aki képes a preferenciákat befolyásolni, nem csak szinten tartani. Nincs egyetlen markáns személy sem, aki alkalmas lehet az ország vezetésére – mondta Kumin Ferenc. Lakner úgy fogalmazott, hogy a Fidesz „hozzágyengült” az ellenzékhez. Az elemző szerint a kormányt ért kritikákban megfogalmazott közös pontok lehetnek az együttműködés alapjai. Lakner tart attól, hogy az ellenzék részéről hiányolt vezető hirtelen bukkan elő, és ez negatív hatást gyakorol majd a választókra.

Egy új pólusnak kell létrejönnie, de ahhoz, hogy változás legyen, ma már többet kellene látnunk a jövőből – véli az elemző. Tóth Csaba szerint a nehéz versenyfeltételek szabnak gátat az ellenzék feltörekvésének – utalt a jobboldali média túlsúlyára. Mint mondta, ezek nem lehetetlenítik el győzelmüket, de meg sem könnyítik a helyzetet.

A Jobbikkal kapcsolatban az elemzők úgy vélik, hogy parlamentbe kerülésükkel idegenné vált nekik a környezet, ezért stratégiát váltottak és „visszatértek az utcára”. Ennek sikerességét a statisztikák is igazolják: a párt támogatottsága lassan, de biztosan növekszik. Tóth Csaba szerint Orbán és kormánya folyamatosan jobbra tolódik, ezért ő a felelős a nacionalista politikáért. Lakner szerint a Jobbiknak azért kell egyre inkább szélsőséges eszközöket bevetnie, mert a Fidesz folyamatosan a szélsőjobb felé tolódik, így csak radikális eszközökkel tud érvényesülni.