A megyei kórházak után május elsejétől hetven egészségügyi intézményt vett át az állam az önkormányzatoktól; az erről szóló törvényt még április végén szavazta meg a parlament. Szakértők szerint azonban ez közvetve kevésbé érinti majd a betegeket, a kérdés sokkal inkább az, mi történik júliustól, amikor a tervek szerint hatályba lép az új beutalási rendet szabályozó rendelet.

Az orvosi beutalók felhasználhatóságát eddig semmi sem korlátozta, de a Magyar Közlönyben április 27-én megjelent rendelet szerint július elsejétől megváltozik az orvosi beutalók érvényessége is: innentől legfeljebb három hónapig lesznek érvényesek. Utalnak arra is, hogy a beteg csak ott vehetne igénybe orvosi ellátást, ahová a beutalója szól. Ha valaki mégis más intézményt választana, akkor a jogszabály szerint az olyan, mintha nem lenne beutalója. Azaz, vagy csak térítés ellenében veheti igénybe az ellátást, vagy a szakrendelő akár vissza is utasíthatja a kezelését.

Azt egyébként valamennyi kormány zászlajára tűzte már, hogy a betegek ne "kószáljanak" a rendszerben, legyen egyértelmű és átlátható, hogy a betegnek melyik orvoshoz kell mennie és ki finanszírozza az ellátását. A liberális miniszter, Horváth Ágnes nevéhez köthető irányított betegellátási modellt vették alapul 2006-ban, amikor a Veresegyházán megvalósított szisztémát, kicsit átdolgozva ugyan, de országos szintre akarták kiterjeszteni, sikertelenül.

A Fidesz más taktikát választott; a beutalási rendet a decemberben elfogadott egészségügyi salátatörvény szabályozta, ami szerint a korábbi súlyponti rendszert felváltja az egészségügyi térségekre épülő szisztéma. Az országot nyolc térségre osztották fel, alapelvként tűzték ki, hogy az adott térségen belül a betegek szabadon választhatnak az ellátók közül.

Biztos a bizonytalanság

A kormány egészségügyi programja, a Semmelweis-terv a fővárost három részre osztotta, ennek ellenére a szakértők szerint még mindig a fővárosi betegek járnak a legjobban. Budapest kivételezett helyzetben van, ott nagy valószínűséggel nem tudják korlátozni a betegek mozgását, de vidéken ez okozhat problémát - véli Mihályi Péter egészségügyi közgazdász, az előző kormány egészségügyi reformjának egyik kidolgozója. Szerinte a fővárost nem igazán lehet a regionális szemléletbe belehelyezni, „nem lehet ugyanis megtiltani egy budapesti betegnek azt, hogy a Duna túlpartjára menjen gyógyulni, ha azt szeretne”.

Átírták a térképet

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke lapunknak azt mondta: a struktúraátalakítás és a funkcióváltás közvetlenül nem érinti majd a betegeket, „ha ugyanis az a kérdés, hogy érdemes-e plusz tíz kilométert utazni azért, hogy jobb és biztonságosabb ellátást kapjunk, akkor a válasz egyértelműen igen”. Azt azonban Rácz is elismerte: a kulcs az új beutalási rendben lesz.

Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász szerint is csak akkor lesznek okosabbak a betegek, ha elkészül az új beutalási rendet szabályozó rendelet. Mint a hvg.hu-nak mondta, az eddigi törvények is lehetővé tették, hogy a beutalási rendtől való eltérés esetén az intézményekben térítési díjat szedjenek, de a közgazdász szerint számos oka volt annak, hogy ezt mégsem tették: például az intézmények „csúcsra” járatták a kapacitásaikat a maximális finanszírozás miatt.

Más is bizonytalanságot okoz

„A térségi elv erősítésének közvetlenül nincsen köze az államosításhoz, a betegutak rendezését a centralizáció nélkül is meg lehetett volna lépni, nagy valószínűséggel azonban később a teljesítményvolumen-korlátot is ehhez akarják majd szabni, azaz elképzelhető egy finanszírozási újraelosztás a rendszerben” - véli Dózsa.

Mihályi szerint egyébként az államosításból közvetlenül nem sokat fognak érezni a betegek, ám abból, hogy például a kórházigazgatók nem érzik magukat biztonságban és nincsenek meg a betegutak sem, „annyit biztosan éreznek, hogy mindenki bizonytalan. Nem mernek felvenni, de elküldeni sem beteget, nem mernek hosszú távú döntést sem hozni az intézményekben. Az élet lelassult” - állítja a közgazdász.

A betegek bizonytalanságát fokozhatja, hogy a kórházigazgatók is bizonytalanságban vannak: az átvett intézmények vezetői posztjára május közepéig lehet leadni a pályázatokat, innentől két hónap elbírálás következik. Emellett május 31-ig kell az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak kiadnia a területi ellátási kötelezettségekkel kapcsolatos határozatokat, ami után az Országos Egészségbiztosítási Pénztár előkészíti a finanszírozási változtatásokat. Mindezek után, a tervek szerint csupán szeptember végével lépne hatályba az új minimumfeltételeket szabályozó rendelet. Elemzők szerint a kórházi kapacitások átalakítása tehát a rendszer első eleme volt csupán.

Szócska Miklós államtitkár erről már korábban is beszélt: előbb államosítanak, utána szabnak.