A Kúriára kedden érkezett meg Navracsics Tibor levele, amelyben a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatot tett a bíróságok ítélkezési gyakorlatának felülvizsgálatára.

"A levélben a miniszter felhívja a Kúria elnökének figyelmét az utóbbi időben született, nagy visszhangot kiváltó bírósági ítéletekre" - közölte akkor a Kúria sajtótitkársága. Mint írták, Navracsics Tibor kéri a Kúria elnökének álláspontját, és felveti a bírói gyakorlat vizsgálatának lehetőségét. A levélre Darák Péter rövidesen írásban válaszol, utána tájékoztatja annak tartalmáról a sajtót - tették hozzá.

Az igazságügyi miniszter szerint a bíróság döntésének megítélését miniszterként nem befolyásolhatja véleményével. A közigazgatási és igazságügyi miniszter arra vonatkozóan kér szakértői véleményt a Kúria elnökétől, hogy az utóbbi időszak ítélkezési gyakorlata a társadalom elvárásainak megfelelő, kellő szigort mutat-e az olyan kiemelkedő esetekben, mint amilyen a Cozma-gyilkosság volt - közölte a tárcavezető sajtófőnöke.

A Navracsics-levéllel kapcsolatban szerdán szót emelt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is, most pedig a Magyar Helsinki Bizottság fordult nyílt levéllel az igazságügyi miniszterhez. Azt írták, hogy a miniszter levelét "nehéz másként értelmezni, mint a végrehajtó hatalom nyomásgyakorlási kísérletét a bírói karra".

A levélben arról kérdezték Navracsicsot, hogy a Kúria elnökének a Cozma-ügy kapcsán írt levele hogyan egyeztethető össze a bírói függetlenség tiszteletben tartásával, és arról is, hogy az elmúlt két év vitatott kormányzati lépései mögött a jogállam milyen felfogása húzódik meg.

"A hatályos jogszabályok értelmében a bírák ítélkezési tevékenységük körében nem utasíthatók és nem is befolyásolhatók. Ennek fényében mit tehetne jogszerűen a Kúria elnöke, még ha egyet is értene a miniszterrel a Cozma-ügyben született ítélet elégtelen szigorával kapcsolatban?" - kérdezte a Helsinki Bizottság. "Az elmúlt két évtized ítélkezési gyakorlata alapján a miniszter valóban indokolatlanul enyhének tartja-e a Cozma-ügyben kiszabott, közel 20 éves fegyházbüntetést, és ha igen, miért?" - tették hozzá.

Amióta Navracsics Tibor az igazságügyért felelős miniszter, elfogadták a semmisségi törvényt; korlátozták az Alkotmánybíróság hatáskörét, az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített szabályokat írtak bele az Alaptörvénybe és mandátumának lejárta előtt eltávolították a Legfelsőbb Bíróság elnökét - írta a szervezet.

A levélben felidézték azt is, hogy Navracsics Tibor határozati javaslatot nyújtott be arról, hogy nem kell végrehajtani az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott, de a kormányzatnak nem tetsző döntést; majd néhány napja az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatára kérte a független bírósági szervezet főbíráját egy konkrét ügy kapcsán.

"Ennek fényében a Magyar Helsinki Bizottság arra kéri a minisztert, hogy ismertesse a jogvédőkkel és a kormányzat intézkedései előtt értetlenül állókkal, hogy ezek a lépések melyik jogállamfelfogással, milyen alkotmányossági elmélettel és a bírói függetlenség mely értelmezésével állnak összhangban azok közül, amelyeket Navracsics Tibor az egyetemi katedrán tanít(ott)" - olvasható a Helsinki Bizottság közleményében.

"Ez különösen azért is érdekelne sokakat választópolgárként, mert a Fidesz választási programja a jogállam megerősítését is tartalmazta ígéretként, és hasznos lenne megtudni, hogy mit értett a program megfogalmazója ezen fogalom alatt" - tették hozzá.