Mesterházy Attila hétfőn sajtótájékoztatón elmondta: pártja határozati javaslatot nyújt be azért, hogy az Országgyűlés ítélje el Ramil Safarov kiadatását, kérjen bocsánatot az azeri katona által meggyilkolt örmény férfi hozzátartozóitól és az örmény néptől, valamint kötelezze a kormányt, hogy tegyen meg mindent az Örményországhoz fűződő diplomáciai kapcsolatok helyreállításáért.

A hazájában elnöki kegyelemmel szabadon engedett Ramil Safarov kiadatását úgy értékelte: Magyarország ismét szégyenpadra kényszerült egy miniszterelnöki döntés miatt, szerinte Orbán Viktor "eladta Magyarország becsületét".

Az ellenzéki frakcióvezető álláspontja, hogy a kormányfő mellett a baltás gyilkos kiadásáról szóló határozatot jegyző Navracsics Tibor igazságügyi és Martonyi János külügyminiszter felelőssége is egyértelmű. Azt mondta: a külügyi tárca vezetőjének a dolga lett volna a kiadatás megakadályozása, ha a miniszterelnök és helyettese nem volt tisztában a lehetséges következményekkel. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha Orbán Viktor szándékosan "futni engedett egy gyilkost", akkor "érdemes újraértelmezni a hazaárulás fogalmát" is.

Mesterházy Attila szerint a kormány az elmúlt napokban össze-vissza beszélt Ramil Safarov kiadatásáról, így két napba telt, amíg a magyar diplomácia tiltakozását fejezte ki a baltás gyilkos szabadon engedése miatt. A pártelnök-frakcióvezető ismertette azt a tizenkét kérdést, amelyet az ügyben Orbán Viktorhoz intézett. Rákérdezett, hogy szóba került-e Safarov kiadatása a miniszterelnök és Ilham Alijev azeri államfő között; hogy igazat állít-e az azeri elnöki hivatal külügyi vezetője, aki szerint egy évig folytak titkos tárgyalások a kiadatásról Magyarország és Azerbajdzsán között; hogy miért vizsgálta felül az Orbán-kormány azt a korábbi kormányzati álláspontot, amely elutasította Safarov kiadatását, valamint hogy az azeri fél ajánlott-e bármilyen ellenszolgáltatást ezért.

Mesterházy Attila választ vár arra, hogy az azeri kormány valóban 2-3 milliárd euró értékű magyar államkötvény vásárlását ajánlotta-e. Szerepel a kérdései között, hogy a kiadatásról szóló döntést a miniszterelnök vagy helyettese, Navracsics Tibor hozta-e meg, illetve hogy számolt-e a kormány a nemzetközi botránnyal és az országot emiatt érő károkkal, kockázatokkal. Végezetül arra is rákérdezett, hogy kezdeményezi-e a miniszterelnök Navracsics Tibor és Martonyi János felmentését.

Az újságíróknak kiosztott írásbeli kérdésben - amelynek megválaszolására tizenöt nap áll a kormányfő rendelkezésére - az MSZP elnöke Orbán Viktort ugyancsak arra szólítja fel, hogy kérjen bocsánatot annak az örmény katonatisztnek, Gurgen Markarjánnak a hozzátartozóitól, akit 2004-ben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában baltával agyonvert Ramil Safarov.

Mesterházy Attila emlékeztetett továbbá, hogy az MSZP a parlament külügyi, alkotmányügyi és nemzetbiztonsági bizottságaiban vizsgálná ki a kiadatás jogi hátterét és következményeit.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője válaszában közölte, szerinte nem meglepő, hogy az MSZP józan jogi megfontolások helyett ebben az ügyben is az oroszok álláspontjára helyezkedett. Selmeczi  leszögezte, hogy ebben az ügyben minden a nemzetközi jog szabályainak megfelelően történt.

Magyarország pénteken adta ki Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, új lakást adtak neki, és visszamenőleg kifizették a bérét.

Szerzs Szargszján örmény elnök még aznap Jerevánban bejelentette, hogy országa megszakítja a diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal.

Vasárnap Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hivatalába kérette és diplomáciai jegyzéket nyújtott át Vilayat Guliyevnek, Azerbajdzsán budapesti nagykövetének, tájékoztatva őt, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését az örmény katonatársa meggyilkolása miatt elítélt azeri férfi kiadatása ügyében.