A külügyminiszter az Amerikai Zsidó Bizottságnak írt levelében, amely szerdán jutott az MTI birtokába azt is hangsúlyozta, hogy a magyarok feltétel nélkül elkötelezettek a kisebbségek védelme mellett, a gyűlölet-bűncselekmények törvényi szabályozása a világon az egyik legszigorúbb, és a Velencei Bizottság nemrégiben állapította meg, hogy a kisebbségek jogairól rendelkező magyar jogszabály a lehető legteljesebb védelmet nyújtja, amelyet a nemzetközi szerződések előirányoznak.

Ezt az elkötelezettséget az is indokolja, hogy több mint kétmillió magyar él a szomszédos országokban, és tőlük a 20. század nagyobb részében megtagadták az alapvető jogokat – emlékeztetett.

A Népszabadság hétfői számában számolt be arról, hogy az Amerikai Zsidó Bizottság, a B'nai B'rith zsidó szervezet és az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának Felsőfokú Holokausztkutató Központja korábban levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, kifogásolva a magyarországi Horthy-emlékműveket. A levélre Martonyi János július 18-án válaszolt.

Úgy fogalmazott, a kisebbségek védelme a holokauszt tanulságai miatt is fontos minden magyar demokratikus erőnek. A szabadságszerető emberek, akik világszerte az elnyomás ellen küzdenek, számíthatnak a magyarok támogatására – hangsúlyozta. A Horthy-emlékművekkel kapcsolatban kiemelte, az egykor kormányzó megítéléséről ma sincs konszenzus. Az igazán alapos kutatások és a nyilvános viták Magyarország 20. századi történelméről csak a rendszerváltozás után indulhattak meg, ezért nem meglepő, hogy máig nincs egyetértés a történelmi személyiségekről – mutatott rá.

A külügyminiszter mindazonáltal hangsúlyozta: a kormánynak nem áll szándékában Horthy Miklós rehabilitálása. Kifejtette, azokban az országokban, amelyek nem tartoztak a szovjet blokkba, már évtizedekkel korábban elkezdődhettek a viták saját történelmükről, ettől függetlenül a diszkrimináció és a rasszizmus minden formája elleni harcnak minden országban egyaránt fontosnak kell lennie.

Martonyi János szerint a kormány "történelmi küldetése" a szélsőjobboldali mozgalmak megerősödésének megakadályozása, ami óriási feladat. "A szélsőségesek a közös ellenségeink" – emelte ki. Hozzátette: minden olyan állítás, amely szerint a kormány elnézi a szélsőjobboldali pártok akcióit vagy valamilyen módon rehabilitálni akarja a vitatott történelmi alakokat, hamis, sőt rosszindulatú.

A kormány minden alkotmányos és törvényi eszközt igénybe vesz a szélsőségek elleni harchoz. Ez hosszadalmas folyamat, de az első eredmények már láthatók: a Magyar Gárda eltűnt az utcákról – közölte. Megjegyezte, a kormány rendszeresen egyeztet a kisebbségekkel.

Paul Shapiro, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma Felsőfokú Holokausztkutató Központjának igazgatója a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, levelükben azt kérték, hogy a kormány állítsa le a Horthy-emlékmű avatásokat, ezzel kapcsolatban konkrét lépésekre várnak. A már felavatott emlékműveket el kell távolítani – jelentette ki. Hozzáfűzte, a kormánynak lehetősége lenne stabil parlamenti többségére építve törvényt elfogadtatni arról, hogy "a holokauszt időszakának gyilkosainak ne állíthassanak emlékművet".

Véleménye szerint a külügyminiszter válaszlevelének legaggasztóbb, egyben legreménykeltőbb része az, ahol Horthy Miklós ellentmondásos megítélésére utal. Ha ez valóban így van, akkor egy nemzetközi történészbizottságnak kellene megvizsgálnia a magyar holokauszt történetét – javasolta.

Az egykori kormányzóról azt mondta, a náci Németország szövetségesévé tette Magyarországot, hogy területeket szerezzen vissza a szomszédos államoktól. Szerepet játszott Európa destabilizálásában, zsidók lemészárlásában 1941-1942-ben, még jóval Magyarország náci megszállását megelőzően – közölte.