A kormány mind eljárásjogi, mind tartalmi szempontból szeretné, ha újrakezdődhetne a parlamenti vita - mondta az államtitkár. Répássy felhívta a figyelmet arra, hogy ehhez az Országgyűlés hozzájárulása szükséges, így jövő hétfőn a képviselők szavazással dönthetnek arról, hogy egyetértenek-e az előterjesztések visszavonásával.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szeptember elején terjesztette a parlament elé a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló alkotmány- és törvénymódosító javaslatokat, azt követően, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az év elején életbe lépett, részben alaptörvényi szintű, az átmeneti rendelkezésekben is rögzített új szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt.

Schmitt Pál államfőként március 29-én 194 bírói felmentő határozatot írt alá, utóda, Áder János pedig július 6-án mintegy negyven hasonló dokumentumot látott el kézjegyével. 

A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság szeptember 18-án, az augusztus végi két hasonló döntés után újabb kaposvári bírót helyezett vissza nem jogerősen tanácsvezetői tisztségébe, kimondva, jogellenes volt a köztársasági elnöknek a bíró életkora miatti felmentő határozata.

Az OBH október 1-jén közleményben tudatta, hogy a hivatal elnöke, Handó Tünde szolgálati pótlékot és átalány-kártérítést is javasol a bírói nyugdíjazásokkal kapcsolatos törvénymódosításokkal összefüggésben.

Az OBH elnöke javasolta a többi között, hogy a bírósági vezetői tisztség betöltésének 62 éves felső korhatára csak a határozott időre kinevezett igazgatási vezetőkre vonatkozzon, a tanácselnökökre ne. Továbbá a szolgálati viszony jogellenes megszüntetése miatt munkaügyi perben álló bírák és a perben nem állók is legyenek jogosultak átalány-kártérítésre, valamint vezessék be a szolgálati pótlékot.

A magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését vizsgálja a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is.

Áderhez fordult a bírói egyesület

A rendelkezésére álló eszközökkel támogassa az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének és a Magyar Bírói Egyesületnek a módosító javaslatait a törvényhozásban – ezért kérte a Magyar Bírói Egyesület elnöke abban a levélben, amelyet Áder Jánosnak írt.

Az alaptörvény második módosításával kapcsolatban a kormány által benyújtott törvényjavaslatokhoz az OBH elnöke módosító javaslatokat terjesztett elő, amelyekkel a Magyar Bírói Egyesület is egyetértett.

Az államfőhöz írt levelében a bírói egyesület elnöke több lényeges módosító javaslatot emelt ki. Álláspontja szerint a bírói szolgálati jogviszony felső határának 65 évben történő meghatározása találkozott az egyesület korábbi javaslataival, ugyanakkor a bírói vezetői tisztségnek - különösen a tanácselnöki beosztásnak - a 62 éves életkorban történő megszűnését diszkriminatívnak és az érintett bírák tekintetében "szociálisan is hátrányosnak" ítélte.

Makai Lajos kérte továbbá a jogellenes bírói szolgálati jogviszony megszüntetésének anyagi kompenzációjaként az átalány kártérítés törvényi szabályozásának megteremtését, továbbá a nyugdíjba vonuló bíráknak a szolgálati pótlék bevezetését.