„A kitagadási okok bővítése és szigorítása szerteágazó jogrendszerünkben egyik fontos eszköze a család méltóságának megóvására” – ezzel a furcsa mondattal indokolta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt a módosító indítványát, amelyet a készülő új Polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) nyújtott be, és amellyel több ponton is változtatna az örökösödés szabályain.

Az Országgyűlés az elmúlt hetekben több szakaszban megtárgyalta az új Ptk.-t, amelyhez 184 módosító indítványt nyújtottak be, ezekről várhatóan a december 10-én kezdődő ülésen szavaznak. Bár a kódex hatalmas terjedelmű, és számos jogterületet átfog, a módosító indítványok alapján leginkább a családjog és az öröklés foglalkoztatja a képviselőket.

Lázár is az öröklési szabályokat pontosítaná: nagyobb teret adna a végrendelkezőknek, hogy kitagadják az örökségből azokat a rokonaikat, akiket valamiért nagyon nem szívelnek, és így nem szívesen hagynának rájuk akár csak egy forintot is. Emellett egy régi hagyománnyal szakítva megváltoztatná az úgynevezett kötelesrész szabályait, nagyobb teret adva az örökhagyó végakaratának, és csökkentve a végrendeletéből kimaradók által követelhető részt.

Stiller Ákos

Tagadja ki hálátlan unokáját!

Jelenleg is van lehetőség arra, hogy valaki egy rokonát kitagadja az örökségből. Az új Ptk. javaslatának eredeti szövege részben modernizálta a követelményeket, de a lényegen nem változtatott. Lázár viszont két új kitagadási okot is beillesztene. Az egyik az az eset, ha a reménybeli örökös „az örökhagyót szükséghelyzetben segítség nélkül hagyta”. A másik pedig akkor érvényes, ha az örökös börtönbüntetését tölti, függetlenül attól, hogy szándékos vagy gondatlan bűncselekmény miatt.

A köteles rész azt jelenti, hogy annak is jár valamennyi a hagyatékból, akit az elhunyt egyébként kihagyott a végrendeletéből. Például ha valakinek két gyermeke van, ők 50-50 százalékban lennének jogosultak az örökségre. Ha a végrendeletben az elhunyt mindent az egyik gyermekére hagyott a másiknak is joga van hozzá, hogy a neki járó 50 százalék felét, vagyis az egész hagyaték 25 százalékát mint köteles részt követelje.

Ezt az arányt csökkentené Lázár módosító javaslata egyharmadra. A fenti példánál maradva tehát az örökségből kihagyott gyermek csak az egyharmadát követelheti annak, ami egyébként, végrendelet hiányában neki járna: vagyis a teljes hagyatéknak csak a 16,6 százalékára tarthat igényt. Ez a szabály hosszú távon csökkentheti az örökségekért folytatott perek számát, hiszen a kisebb összegért a végrendelet kedvezményezettjének és a kimaradóknak is kevésbé éri meg harcolni.

Külön szabályok

A jobbikos képviselők fantáziáját is megmozgatta az örökösödés. Magyar Zoltán például hagyna egy kiskaput a Ptk.-ban, hogy a termőföldek és az erdők esetében az általánostól eltérő örökösödési szabályokat lehessen alkotni. Ennek a jelentőségét az adja, hogy a készülő földtörvény tervezete erősen korlátozza azok körét, akik termőföldet vásárolhatnak, örökléssel azonban olyanok is hozzájuthatnának a földhöz, akik nem helyben laknak, és eszük ágában sincs gazdálkodni.

Stiller Ákos

Gaudi-Nagy Tamás, Gyüre Csaba és Staudt Gábor, az alkotmányügyi bizottság jobbikos tagjai számos módosító indítványt nyújtottak be, többek közt az örökösödéhez is. Az egyik azoknak adna egy biztosítékot, akik még az örökhagyó életében örökösödési szerződést kötnek: biztosítanák számukra, hogy elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztessenek be az ingatlanra, megakadályozva, hogy az örökhagyó meggondolja magát és a hátuk mögött eladja azt valaki másnak.

A képviselők ugyanakkor a másik félre is gondoltak: javaslatuk szerint az örökösödési szerződésben a reménybeli örökösöknek kötelezettséget kellene vállalniuk egyebek mellett az örökhagyó „illő eltemettetésére” is. Az indoklás szerint e nélkül a szabály nélkül a pontosító szabály nélkül előfordulhatna az az anomália, hogy az örökhagyót végül közköltségen hantoltatja el az önkormányzat.

Özvegy élettársak

Az új Ptk. egyik újdonsága lenne, hogy az özvegyekéhez hasonló módon szabályozná az egyedül maradt élettársak lakáshasználatát. Az eredeti javaslat szerint az élettárs – aki adott esetben semmit nem örököl, hiszen például az elhunyt korábbi házasságából származó gyerekek a törvényes örökösök – haláláig használhatná az elhunyttal közös lakást, így nem fenyegetné az a veszély, hogy az utcára kerül. A feltétel azonban az, hogy az élettársi kapcsolatnak tíz éve fenn kell állnia.

A három jobbikos képviselő viszont változtatna ezen, és a tízéves együttélés helyett akkor biztosítana használati jogot, ha az özvegy az élettársi kapcsolatból született gyermeket nevel. „Az, hogy valaki élettársi kapcsolatban él, tudatos választás eredménye. Nekik meglenne sok esetben a lehetőségük a házasságkötésre, de sok esetben nem is szeretnék, ha kötelezettségeik állnának fenn ebből a kapcsolatból” – érvelnek a képviselők, amivel az egész Ptk. leginkább vitatottabb részét érintik.

MTI Fotó: Soós Lajos

A kisebbik kormánypárt, a KDNP ugyanis ideológiai okokból – a házasság elsőbbségére hivatkozva – törölné a Ptk.-ból a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőkre (utóbbiak azonos nemű párokra) vonatkozó részt, és a családjogi fejezetből a szerződésekről szóló kötelmi jog könyvébe száműzné az élettársak viszonyait szabályozó paragrafusokat. „Az élettársak között magánjogi jogviszony áll fenn” – indokolják javaslatukat a kereszténydemokraták.

Bár a bejegyzett élettársakat a Jobbik is kivenné a Ptk.-ból, korántsem biztos azonban, hogy a KDNP sikerrel járhat-e. A fideszes módosító indítványokat benyújtó Papcsák Ferenc egyik javaslata ugyanis épp azt mondaná ki, hogy az élettársak is úgynevezett közeli hozzátartozónak minősülnek, akárcsak a házastársak. Papcsák egyébként azzal indokolja ezt, hogy például cégek vezetőinek összeférhetetlenségi szabályai közé ne kelljen mindenhová beírni, hogy az élettársakra is vonatkozik.

Mikor hozzátartozó az élettárs?

Más oldalról közelítik meg a kérdést azok az LMP-s képviselők, akik két alternatív javaslatot is benyújtottak. Ertsey Katalin, Schiffer András és Szabó Tímea egyik javaslata szerint akkor minősülne közeli hozzátartozónak az élettárs, ha a kapcsolat már legalább tíz éve fennáll, a másik verzió szerint pedig akkor, ha közös gyermekük van. Indoklásukban arra hivatkoznak, hogy a Ptk. máshol – például az öröklés szabályainál – a házasokéhoz hasonló jogokat biztosít a tartós vagy gyermeket nevelő élettársaknak.

„A gyakorlatban az élettársak elsöprő többsége várhatóan a jövőben sem fárad el a közjegyzőhöz, így az élettársi kapcsolat fennállását vita esetén csak a bíróság döntheti el” – vetnek fel egy gyakorlatias kérdést a Jobbik képviselői, akik csak a közjegyző által vezetett nyilvántartásában szereplő élettársaknak biztosítanák a jogot, hogy kezdeményezzék egy súlyos beteg ember gondnokság alá helyezését. „E követelmény hiányában bárki egy másik személy élettársának ’blöffölheti’ magát” – írják az indoklásban.

A jobbikos képviselők egy másik problémát is felfedeztek a javaslatban, ami szerintük súlyos következményekkel járhat. Az eredeti szöveg - szemben a jelenlegi szabályokkal - bírósági per nélkül is lehetővé teszi annak megállapítását, hogy nem az anya férje egy gyermek apja. A képviselők "mérhetetlenül aggályosnak és kockázatosnak" tartják, hogy ezt akkor is meg lehetne tenni, "ha ebben hárman – az érintettet gyermek kihagyásával – megállapodnak", ezért törölnék ezt a szabályt.