hvg.hu: A Bevándorlási és Állampolgárági Hivatal szavahihető?

Végh Zsuzsanna: Igen.

hvg.hu: Azért kérdem, mert ismereteim szerint a menedékkérők kérelmeit nálunk elsöprő többségben szavahihetetlenségre hivatkozva utasítják el. Holott az esetek többségében, a sokszor az üldözés és az út során komoly traumákat elszenvedett, tolmács útján nyilatkoztatott menedékkérők története minden látszólagos belső ellentmondás ellenére is autentikus. Így a kérelmező javára kéne dönteni.

V. Zs.: Nem, ez az egyoldalú kommunikáció miatt kialakult vélemény. A hivatal dokumentációs központjában, nagyon széles körben, együttműködve az unió országainak társszerveivel - például a német, osztrák hivatallal -, adatokat gyűjtünk minden származási országról. Tehát, amikor a szavahihetőség kérdése felmerül egy ügyfél esetében, körültekintően vizsgáljuk, ha kell, nyelvi analízist végzünk. Egy menekültügyi határozat tíz-húsz oldal, ilyen részletesen indokoljuk meg a döntésünket, megjelöljük azokat a nemzetközi forrásokat, amelyekkel cáfolható a szavahihetősége a kérelmezőnek.

hvg.hu: A hivatal attitűdjét, miként írná le? Nyitott, befogadó, vagy – olvasva az emberi jogi szervezetek észrevételeit – megalapozott az a feltevés, hogy a cél sokszor az, hogy a védelemért hozzánk forduló, mielőbb menjen el innen?

V. Zs.: Leghatározottabban cáfolom, hogy munkatársaimnak ez lenne a célja. Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy milyen arányban adunk védelmet a hozzánk fordulóknak: ez közelíti a német számokat, amely az európai átlag felett van.

hvg.hu: Az eljáró ügyintéző minden esetben körültekintően, empatikusan dönt?

V. Zs.: Pontosan így van. Nagyon egyedi vizsgálatokat folytatnak. Nincs prekoncepciója a hivatalnak egyetlen emberrel szemben sem. Azt kötelessége feltárni, hogy igazat mond-e. A mi feladatunk, hogy ezt kiszűrjük. Nagyon könnyen, tényekkel lehet cáfolni állításaikat gyakran. De nem ez az alapvető cél. Ha kell, lelki gondozást is biztosítunk az illetőnek, hogy el tudja mondani a menekülése valódi okát. Van, hogy egy meghallgatás egy teljes napig tart, nagyon magas színvonalon, a bíróság által is elismert módon.

hvg.hu: Erről  eszembe jut egy elefántcsontparti lány esete. Helyi törzsi konfliktusban apját, anyját meggyilkolták, miként nagybátyját és annak gyermekeit is. Őt megerőszakolták, többször megverték, nemi szervét csonkították. Ha a BÁH-on múlik, nem kap itthon menekültstátust; nyelvi félreértések, a férfi ügyintézők előtti megnyílásra való képtelenség miatt, és mert nem akarták figyelembe venni a hozzáértő pszichiáterek szakvéleményét.

V. Zs.: Ez egy régi eset, nyilván történhetnek hibák, emberek vagyunk. Nem jellemző, hogy nőket férfi ügyintézők hallgassanak ki. Ha gondoltam volna, hogy ilyet kérdez, mutattam volna fényképeket a szenzitív meghallgató helységekről, épp a traumán átesetteknek uniós forrásból alakítottuk ki. Ha tévedtünk, korrigáljuk, volt már rá példa. Folyamatos képzés van a menekültügy terén.

Rácsok mögé zárva Nyírbátorban: az ombudsmani jelentés szerint bántalmazzák a tábor lakóit

Stiller Ákos

hvg.hu: Ha Magyarországra érkezik egy üldözött, ugyanolyan eséllyel lesz menekült, ha a BÁH folytatja le a vizsgálatot, mint ha egy régi EU tagállamban fordulna védelemért?

V. Zs.: Biztos, hogy ugyanolyan eséllyel.

hvg.hu: Tehát a hivatal minden esetben védelmet biztosít annak, akit megillet?

V. Zs.: Ha másként gondolta volna a hivatal, akkor nem hoz elutasító döntést.

hvg.hu: Ha itt ülnének most menekültekkel foglalkozó ügyvédek, feltehetőleg mást mondanának.

V. Zs.: Persze, mert nem biztos, hogy az ügyfél neki ugyanazt mondja, mint amit a hatósági meghallgatása során. Természetes, hogy adott esetben mondjuk mást képvisel az ügyekben a Helsinki Bizottság ügyvédje, amikor akár Strasbourgig elviszi.

hvg.hu: Majd megnyeri a pert a magyar állammal szemben, mint legutóbb egy palesztin és két iraki, akikről Strasbourgban kimondták: a magyar állam jogtalanul tartotta fogva őket.

V. Zs.: De nem azért nyertek, ami megjelent a sajtóban. Ez is lényeges. A döntés felét hozták nyilvánossága, a másik felét nem. Ezt kifogásolom, mert nem objektíven kommunikáltak, kiragadták, ami előnyös, elhallgatva azt, ami viszont megvilágítaná a hatóság álláspontját. Éppen egy hajszálon múlott, hogy a bíróság olyan döntést hozott, amilyet. Különvéleményben meg is indokolták, hogy nem az őrizettel van baj, hanem azzal, hogy a menekültügyi hatóság nem indokolta meg kellő részletességgel, miért nem kezdeményezi az őrizetből szabadítást a menedékkérő esetében. És ez már úgy jelent meg a sajtóban, hogy elítélték Magyarországot, mert őrizetben tartotta őket. Egy csudát! Nem az őrizet intézményével volt baj.(A Magyarországot elmarasztaló ítéletek nyilvánosan hozzáférhetők – a szerk.) A hivatalunk mottója: „Jogszerűen, következetesen, szakszerűen, emberségesen”. Éveken keresztül az idegenellenesség oldására gyerekrajz-pályázatokat hirdettünk sok iskolában, bevittünk a gyerekeket a befogadó táborokba, biztosítjuk az ott élőknek, hogy megfőzhessék nemzeti ételeiket, sportmérkőzéseket szervezünk a menekültek és a helyi lakosok között.

hvg.hu: Ez nem árnyalja azt a kérdést, hány menekültet zsuppolnak ki megfelelő és jogszerű eljárás hiányában.

V. Zs.: Remélem, nem igazán van ilyen. De ezzel a kérdéssel megkérdőjelezzük a bírósági kontrollt is, hiszen ezek a döntések meghatározó hányadban bíróság elé kerülnek. Addig nem történik meg egyetlenegy esetben sem a kiutasítás végrehajtása, amíg jogszerűen nem zárul le az eljárás.

hvg.hu: Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának is ilyen kitűnő a véleménye a hivatal működéséről?

V. Zs.: Biztosan nem. Mert hatnak a véleményére azok a nevezzük így: tanulmányok, amelyeket bizonyos jogvédő szervezetek közétesznek.

hvg.hu: Ezek a „nevezzük tanulmánynak” az ön gondolkodását is befolyásolják?

V. Zs.: Annyiban igen, hogy látom, mire kell figyelni. Például most döntött az Országgyűlés két fontos törvényünk: az Idegenrendészeti Törvény és a Menedékjogi Törvény módosításáról. Ezek a módosítások januárban lépnek hatályba. Épp az volt a cél, hogy kiküszöböljék a többféle értelmezés lehetőségét, egyértelművé tették a szabályozást.

Mostantól - és ebben a munkában nyilván ott a civil szervezetek szerepe is -, annak, aki hazánkban menedékjogi védelemért folyamodik és még jogerősen korábban nem bírálták el az ügyét (tehát nem sokadik kérelmező, akit visszaadnak, átveszünk), a területen maradás joga mindaddig biztosított, amíg jogerősen nem dől el, hogy elutasítják-e a kérelmét. Kifogásolta egy ombudsmani vizsgálat, hogy a nyírbátori szállás egy részén a vécéhasználat nem korlátozásmentes. Ezt megoldottuk, s kérték, hogy ennek kimondása benne legyen a végrehajtási szabályokban, benne lesz.

hvg.hu: Ha maga elé képzel egy menekültet, milyen arcot, sorsot lát maga előtt?

V. Zs.: Nem tudok erre válaszolni. Aki valóban védelemre szorul, az megfogja a kinyújtott kezet, együttműködik a hatósággal. De az eljárások fele azért szűnik meg, mert a hatóság megszüntető végzést kénytelen hozni, ugyanis eltűnik az ügyfél a nyitott befogadó intézményből. Vagyis a kérelmezőknek nem is volt szándékuk Magyarországon menedéket kérni, a kérelem benyújtásának indoka az, hogy illegálisan átlépték a határt, felfedte a határrendészet ezt a cselekményt.

hvg.hu: Nem azért lépnek le, mert embertelen körülményekből menekülnek, és embertelen viszonyok várják itt őket, számukra kilátástalannak tűnő, átláthatatlan eljárás lefolytatása mellett?

V. Zs.: Nem, tegyünk itt különbséget. Ha a befogadó intézményeinket nézzük: a hivatal működteti a debreceni befogadó állomást, ahová a menedékkérők általában kerülnek. Már akkor, ha előterjesztik a menedékjogi védelem iránti kérelmüket. Ne keverjük össze azokkal a külföldiekkel a menekülteket, akik illegálisan átlépik a határt, a cselekményük felfedésre kerül, őrizetbe kerülnek, elindul egy eljárás. Nem kérnek védelmet, sőt kifejezetten kinyilvánítják, hogy nem kívánják igénybe venni Magyarország védelmét. Eltelik néhány hónap, esetleg őrizetben, hiszen az idegenrendészeti hatóság próbálja tisztázni, hogy milyen származási országról van szó, mivel nincsenek papírjai tipikusan az ide érkező embereknek, vissza kell-e küldeni, vagy van olyan visszaküldési tilalom, amely miatt ezt nem lehet megtenni. Hónapok telnek el, amikor eszébe jut a külföldinek, rendszerint amikor megszületik a kiutasító döntés, konzultálva jogászokkal, hogy elmondja menedékjogi kérelmet terjeszt elő.

hvg.hu: A Nyírbátori őrzött szálláson az ombudsmani jelentés szerint bántalmazzák a menekülteket…

V. Zs.: …Azok nem menekültek.

hvg.hu: Még nem, tudom, ám a börtönrezsimnél rosszabb körülmények között élnek.

V. Zs.: Nem feltétlenül. Ők illegális határátlépők, okmányok nélkül, nem menedékkérők.

hvg.hu: Ön szerint Nyírbátorban csak azokat tartják fogva, akik kifejezetten elutasították, hogy védelmet kapjanak itthon?

V. Zs.: Olyanok, akik illegálisan átlépték a határt. Ha előterjeszti a menedékjogi kérelmét, mert üldözik, és még nem volt jogerős elutasított menedékjogi kérelme, akkor átkerül nyitott befogadó intézménybe a kérelmező, nem marad Nyírbátorban. Ott az marad, aki nem nyilatkozik a meghallgatása során a menedékjogi kérelemről, vagy hónapok múlva, amikor egy kiutasító döntést közölnek vele, akkor terjeszti csupán elő.

hvg.hu: ’56-ban mindenki illegálisan távozott Magyarországról. Aki menekülni kényszerül, annak ritkán vannak tüchtig papírjai.

V. Zs.: De menekültek voltak.

hvg.hu: Nyilván számos gazdasági migráns is volt közöttük. Ám képzeljünk el valakit, akit üldöznek a hazájában. Hívhatjuk menekültnek, ideérkezettnek, a kérdés az, hogy megérteti-e vele a hatóság a lehetőségeit, amikor kapcsolatba lépnek vele, vagy visszanyomják?

V. Zs.: Nem nyomják vissza. Most két eljárásról beszélünk: amikor felfedik az illegális határátlépést, az első eljárást a rendőrség folytatja. A rendőrség meghallgatja, miért, hogyan jött. Minden meghallgatás a jogaikról való tájékoztatásról zárul, tájékoztatják jegyzőkönyv felvétele mellett arról, hogy van lehetősége menedékjogi védelemért folyamodnia.

Ráadásul az őrzött szálláson a jogvédő szervezetek képviselőivel kapcsolatot tarthat, azok tájékoztatják a jogaikról. Az ingyenes jogi tanácsadás nagyon hatékonyan működik: a Helsinki Bizottság jelen van az őrzött szállásokon, bárki segítségért fordulhat hozzájuk. Akár jogi képviseletet is kérhetnek. Minden lehetőség adott az ott lévő külföldi számára, hogy éljen a lehetőségekkel, ha akar. Számos menekült azonban, tévesen értelmezve a dublini rendszert, azt hiszi, ha itt nem kér védelmet, majd Németországban módja lesz rá.

hvg.hu: Ön szerint a nyírbátori szálláson jogkövető módon, európai normák szerint tartják a fogvatartottakat?

V. Zs.: Nyilván lehetne javítani a körülményeken, ez pénzügyi ráfordítás kérdése. De azok az alapvető normák, amelyeket az EU meghatároz, teljesülnek ezekben az intézményekben.

Ahol külföldiek nagyobb számban élnek együtt, ott kell lennie egy házirendnek. Valamilyen magatartási normának, időrendbeli beosztásnak érvényesülnie kell. Ha mondjuk az internetszobát mindenki egyszerre akarja használni, abból káosz lesz. Nyilván nem jut mindenkinek egyszerre számítógép. Ugyanígy a sporteszközökkel: ebédidőben ne akarjanak pingpongozni. De nincsenek becsukva a szobaajtók, napközben szabadon mozoghatnak, ha akarnak, televíziót néznek, pingpongoznak.

hvg.hu: Az ember szinte kedvet kap, hogy eltöltsön ott pár napot.

V. Zs.: Korlátozva vannak a szabad mozgásában, nem kell őket irigyelni. Igazából ez egy szükséges rossz, ami mindenhol működik a világban. Minden országnak jogos igénye az, hogy tisztázza, aki odajön, az a közrendre, közbiztonságra nem jelent-e veszélyt. Ma a nemzetközi terrorizmus időszakában az ellenőrzés igénye jogos.

hvg.hu: De hát nem terroristákról, hanem szívszorító sorsokról hallani, borzalmas helyekről érkezett üldözöttekről, akik itt remélnek védelmet.

V. Zs.: Sokan jönnek válságövezetekből, de nem csupán onnan. Afganisztán olyan részeiről is jönnek, ahol nincsenek veszélynek kitéve, ha nem így lenne, Németország vagy Franciaország nem küldene egyetlen afgánt sem vissza. Csak elindul, mert jobb gazdasági kilátásokat remél, vagy a német rokonokhoz megy. S jönnek Szerbiából, Koszovóból is. A hivatal szakképesítést nyújt, a munkaerőpiacra próbáljuk bejuttatni őket, keservesen nehéz ez, mert kevesen jelentkeznek a tanfolyamokra. Munkapiaci szakértőktől megtudtuk, hogy cnc-forgácsolóból hiány van. Uniós forrásból tanfolyamot indítottunk, több mint tizenöt menekült megkapta a szakképesítést. Ezeknek a nagy része már nincs itt. Persze mondhatjuk, hogy ez is egy hozzájárulás az integrációhoz: nagyobb esélyük lesz szakmával a kezükben Németországba beilleszkedni.

hvg.hu: Tehát az emberi jogi szervezetek kritikája nem valós alapokon nyugszik ön szerint?

V. Zs.: Mi ezeket lépten-nyomon próbáljuk cáfolni, csak ezek a cáfolatok a sajtóban nem jelennek meg ugyanolyan súllyal.

hvg.hu: A cáfolat se rossz, de nem lehet, hogy igazuk van?

V. Zs:. Biztos előfordulnak hibák. A rendőrség és a hivatal felett is törvényességi felügyeletet gyakorol az ügyészség, helyszíni ügyészségi ellenőrzések vannak. Minden panaszt nagyon alaposan kivizsgálnak. Ott működnek a civil szervezetek az intézményekben.