Én is tüntettem egykor a tandíj ellen – Giró-Szász a tandíjról, tüntetésről, felsőoktatásról

Én is tüntettem egykor a tandíj ellen – Giró-Szász a tandíjról, tüntetésről, felsőoktatásról

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Kósa András - M. László Ferenc
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egyetlen céljáról sem mondott le a kormány a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban, csak az eszközök változtak a tüntetések hatására – mondta a kormányszóvivő a hvg.hu-nak. Giró-Szász András nem hivatott eldönteni, volt-e kommunikációs hiba a tandíj-ügy és a keretszámok kezelésében, állítja, mindvégig pontosan tájékoztatta a közvéleményt a kormány egymást követő döntéseiről. Egyébként ő is a tandíj ellen van, 1995-ben diákként ő is tüntetett ellene.

hvg.hu: Azt nyilatkozta, természetes, hogy a diákok a jogaikkal élve az utcán tüntetnek. Ennek fényében mit szól ahhoz, hogy a rendőrök három egyetemistát bevittek szerda este, és eljárás indult velük szemben?

Giró-Szász András: Nem csak a diákoknak, mindenkinek lehetősége, hogy jogállami keretek között kifejezze a véleményét, demonstráljon az utcán. Abban a világban, amiben élünk, evidens, hogy komoly félelmek élnek bármilyen hitellel, eladósodással szemben. A diákok pedig a maguk életkorából fakadóan is élénkebben reagálnak. Ezt a kormánynak is természetesnek kell vennie, még akkor is, ha közben persze szakmai vita van közöttünk.

hvg.hu: Egy „fiatal demokrata” kormány alatt rendőrök békésen tüntető diákokat visznek be 2012-ben Magyarországon. Mint kommunikációs szakembert is kérdezzük, nem érzi úgy, hogy ennek nagyon rossz üzenete van?

G-Sz. A.: Egy hete mennek a tüntetések, eddig semmilyen rendbontás nem történt. Szerda este is rendben lezajlott a bejelentett demonstráció, majd diákok egy csoportja akadályozta a forgalmat, amire a rendőrök néhányat közülük – tudomásom szerint mindenféle erőszak nélkül, teljesen kulturált körülmények között, békésen – előállított.

hvg.hu: Mi a helyszínen voltunk, nem hallottuk, hogy felszólították volna a rendőrök őket a terület elhagyására, ami előfeltétele lett volna az oszlatásnak, előállításnak.

G-Sz. A.: Nem voltam ott, nem tudom, mi történt a helyszínen. A hírek szerint volt, akinél bicskát is találtak. A hozzám eljutott információk szerint a rendőrség az elmúlt egy hét alatt, minden esetben a jogszabály és az etikai elvárásoknak megfelelően járt el.

A kormányszóvivő szerint a célokon nem, csak az eszközökön módosított a kormány
©

hvg.hu: Nem merült fel önben az elmúlt napokban, hogy lemond?

G-Sz. A.: Miért is kellett volna?

hvg.hu: Mert úgy tűnik, félretájékoztatta az országot. December 6-án azt nyilatkozta, kormánydöntés volt a főszámokról, már csak kisebb eltérésekről egyeztetnek, és nem cáfolta, azt az az MTI-hez korábban kiszivárgott információt, mely szerint 10 480 államilag támogatott, és 46 ezres részösztöndíjas hely lesz. Ehhez képest Orbán Viktor pár nappal később azt mondta, nincs döntés, nincs mi ellen tiltakozni. Tehát ön olyat jelentett be, amiről ezek szerint nem született döntés.

G-Sz. A.: A tájékoztatón egyértelműen fogalmaztam: sajtóhíreket nem szeretnék kommentálni (az MTI-hez kiszivárgott dokumentumot - a szerk.). Arról beszéltem, hogy a fő számok nem változtak: a jövőben is közel 70 ezer fő részesülhet államilag támogatott, illetve részösztöndíjas formában, bele értve a PhD-képzésre vagy a felsőfokú szakképzésre jelentkezőket is. Elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy ezen belül a különböző kategóriák még változhatnak. A miniszterelnöknek volt egy olyan mondata is, hogy gondolkodik a dolgon, és a hétvégén igyekszik megoldást találni. Ezután találkozott a Fidelitas tagjaival, és az ott megismert érvek hatására változtatott az elképzelésein: megszűntek a keretszámok.

hvg.hu: Tehát december 6-án nem született döntés?

G-Sz. A.: December 6-án több mint tíz, a felsőoktatást érintő ügyben született döntés. Többek között a Diákhitel megerősítéséről; arról, hogy a 2014-től kezdődő uniós költségvetési ciklusból ezermilliárdot előre elkülönít a kormány a felsőoktatás fejlesztésére; az egyetemi adósságok kiváltásáról, az egyetemi uniós programok önrész-finanszírozásáról, az elhibázott PPP-konstrukciók kiváltásáról, pedagógus-ösztöndíjrendszer és egy olimpiai felsőoktatási sportösztöndíj létrehozásáról, a kancellárok kinevezéséről. Az utolsó volt a sorban a keretszámok, amiben – még egyszer hangsúlyozom – konkrét döntés nem született.

hvg.hu: Mivel magyarázza, hogy nem bíznak a hallgatók a kormány bejelentéseiben?

G-Sz. A.: Ez a bizalomhiány a félelmen alapul, amely félelmet próbálta eloszlatni a kormány ezekkel a lépésekkel. A kormány bejelentése után az 55 ezres minimum létszámról, átkerült a tüntetések fókusza a röghöz kötésre. Egy ilyen folyamat részesei vagyunk. A diákságban meglévő félelem a keretszámok, és a Diákhitel 2.0…

hvg.hu: Bocsánat: tandíj.

G-Sz. A.: Tandíj nem volt a magyar rendszerben.

hvg.hu: De igen: részösztöndíjnak vagy hitelnek hívják.

G-Sz. A.: Van egy döntő különbség: én a 90-es években voltam diák, 1995-ben voltak nagyon jelentős hallgatói tüntetések a tandíj ellen, amin én részt is vettem. A tandíj egy bekerülési cenzus: vagy van rá pénzed, vagy nincs. A Diákhitel 2. nem volt cenzus, mert senkitől nem igényelt előre pénzt azért, hogy részt vehessen a felsőoktatásban. A Diákhitel 2-re azért volt szükség, mert a kormány mindenki számára biztosítani akarta a felsőoktatásba való bekerülés lehetőségét. A kormány – bár szándékait továbbra is helyesnek gondolja –, megértette a hallgatók félelmeit. Ugyanakkor azt szeretnénk, ha a hallgatók is megértenék a kormány céljait. Ma százból 46-an nem végeznek a kijelölt képzési időn belül, százból 30-an egyáltalán nem szereznek diplomát. Arról nem is beszélve, hogy hány olyan szak van, ahol a megszerzett diplomát nagyon nehezen lehet felhasználni a munkaerőpiacon. Lehet, hogy más szakmában igen, de az arra fordított közpénz akkor is elveszett. Ezek miatt kíván a kormány változást a felsőoktatási rendszerben.

©

hvg.hu: Akármilyen szakmában is helyezkedik el a diplomájával, akkor is elhelyezkedik és adót fizet. Egy 2012-es OECD-tanulmány szerint a végzést követő tíz évben egy diplomás magyar munkavállaló a képzési költségei tizennégyszeresét fizeti vissza adó formájában.

G-Sz. A.: Egyrészt világosan kell látnunk, hogy a közpénzből – azaz az adófizetők pénzéből – kiképzett és diplomát szerzett fiatal elhelyezkedése során ennek a diplomának köszönhetően jut magasabb jövedelemhez. Másrészt ezt a helyzetét, mint amire ön is utal a kérdésében, az adóforintjain keresztül tudja „meghálálni” a közösségnek. Ahhoz, hogy ez a kölcsönös előnyökkel járó helyzet létrejöjjön, ugyanabban az országban kell adóznia, mint ahol a képzéséhez szükséges támogatást megkapta.

hvg.hu: Tandíj vagy Diákhitel 2 nehéz különbséget tenni, mert mindkettő esetében fizetniük kell az érintetteknek. A Fidesz sem tett különbséget 2008-ban: a "tandíj" ellen kampányolt, de a népszavazási kezdeményezése kérdőívén a "képzési hozzájárulás" szerepelt. Azaz az Gyurcsány-kormány tervezte utólagos képzési hozzájárulás ellen szavazott 3 millió ember, ami sok tekintetben hasonlít a visszafizetendő Diákhitel 2-höz.

G-Sz. A.: Az az érdekes helyzet állt elő, hogy nemcsak a kormány, hanem az ellenzék álláspontjára is azt tudom mondani, hogy konzekvens. A szocialisták akkor kormányon és most is – parlamenten belüli és parlamenten kívüli csoportjaikat figyelembe véve – a tandíj mellett érvelnek. A Fidesz, ahogy akkor is, most is határozottan tandíjellenes álláspontot képvisel.

hvg.hu: Az érintettek pedig, ahogy akkor is, most is csak az elvonást látják, nem véletlenül döntött most az ELTE sem arról, hogy megszüntetik a gyakorló középiskolájukat a felsőoktatási forráscsökkentés miatt.

G-Sz. A.: A felsőoktatási intézmények felől megközelítve a változásokat, a kormány elképzelései két pilléren nyugszanak. Az első, hogy javuljon a minőség, a második, hogy a piacképes szakok megerősödjenek. Ezért több pénz megy a felsőoktatásba, csak más struktúrában, amely így már ösztönöz a változásra.

hvg.hu: Erre mondta Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, az ELTE rektora, hogy ez nagyon jó, de neki ettől függetlenül valamiből villanyszámlát is fizetnie kell, márpedig erre kevesebb pénze lesz.

G-Sz. A.: Jövőre legalább 55 ezer hallgató lesz felvéve, de ha az egyetemek úgy döntenek, akár 75 ezret, vagy még többet is felvehetnek, amit az állam több mint 220 szakon teljes egészében kifizet. Ez óriási mozgásteret nyit az intézményeknek a forrásbevonás szempontjából.

hvg.hu: Magyarán év közben költségvetést kell majd módosítani?

G-Sz. A.: Nem kell, hiszen, ha mondjuk 70 ezren mennek be jövőre az egyetemekre, akkor is bőven elég pénz van a költségvetés 450 milliárdos tartalékalapjában arra, hogy ezt finanszírozni lehessen. Az intézmények is sokkal jobb helyzetbe kerülnek majd azzal, hogy a kormány átvállalja az adósságukat, az elhibázott PPP-konstrukciók költségeit, az egyetemek minőségi javulását szolgáló uniós fejlesztések önrészeit, és ahogy már korábban mondtam, az egyetemre bekerülő hallgatók létszámának jelentős bővülése következtében többletforrást nyújt. Minél több diák megy egy felsőoktatási intézménybe, annál több lesz a pénze is. Mindezekért cserébe a kormány csak annyit kér a hallgatóktól: tanuljanak, végezzék el az egyetemet, szerezzenek diplomát és mindezt a tudást a magyar nemzet számára kamatoztassák.

Balog Zoltán és Nagy Dávid HÖOK-elnök a tandíjról beszélget
©

hvg.hu: Pénteken délután hallgatói szerződéseket fognak égetni a diákok Budapesten. Ha a kormány a keretszámok esetében ilyen rugalmas volt, más kérdésekben is így viselkedik majd? (Az interjú a csütörtöki miniszteri bejelentés előtt készült. Balog Zoltán december 20-án azt közölte, a ponthatárokat még nem határozzák meg, illetve 16 olyan szak lesz, ahol az állam mégsem finanszírozza a képzést - a szerk.)

G-Sz. A.: Az teljesen legitim cél minden kormány részéről, hogy ha közpénzen kitaníttat valakit, akkor az illető idehaza helyezkedjen el. Ez európai szintű probléma, de Magyarországot különösen súlyosan érinti, gondoljon csak a lassan egy évtizede tartó orvos-kivándorlásra. Franciaországban éppen azon gondolkoznak, hogy a felsőoktatásban végzetteket hogyan kössék az országhoz. A németeknél már régóta irányított rendszer van, amelynek révén a diplomaszerzést követően meghatározott ideig arra kötelezik a fiatalokat, hogy odahaza dolgozzanak. A román orvostársadalom is éppen a napokban jelezte az Európai Uniónak, hogy az elcsábított friss diplomások miatt uniós források bevonást tartaná igazságosnak. Szlovákiában, Lengyelországban is napirenden van a hallgatói szerződések ügye, Svédországban is vissza kell fizetni a pénzt, ha külföldre megy valaki. Ebben nagyon határozott a kormány.

hvg.hu: Nem tervezik felsőoktatási konzultáció elindítását? Ez is van olyan horderejű kérdés, mint az eddigi nemzeti konzultációk témái.

G-Sz. A.: Ebben a kérdésben a vélt vagy valós félreértések, félelmek tisztázása a legfontosabb. A kormány világossá akarja tenni, hogy az egyetemek autonómiájának megtartása mellett szeretné rendbe tenni a gazdálkodásukat, és a minőségi felsőoktatás irányába elmozdítani az egész rendszert. Ennek tisztázása elsődleges kormányzati cél.

hvg.hu: De miért két hónappal a jelentkezési lapok leadása előtt kell ezt az egészet lezavarni? Miért nem előzte meg egy széles körű egyeztetés?

G-Sz. A.: Másfél éve folyik az az egyeztetés, amely a felsőoktatás átalakítását célozza.

hvg.hu: Lehet, hogy tettek itt-ott említést a célokról, csak éppen a lényeget tudták meg az érintettek az utolsó pillanatban.

G-Sz. A.: Az elmúlt másfél évben nagyon sok találkozó volt a rektorokkal, a hallgatókkal is. A kormányfő a HÖOK vezetőivel találkozva részletesen elmondta a kormányzat felsőoktatási koncepcióját. Ezek a célok mindenki számára világosak voltak.

hvg.hu: Tiltakoztak is rendesen – például a kancellárok kinevezése ellen. Mire kell ide még Hoffmann Rózsa, vagy akár Balog Zoltán, ha az oktatási államtitkárság koncepcióját a miniszterelnök két nap alatt teljesen felülírja?

G-Sz. A.: A kormány felsőoktatási átalakítási koncepcióját az Emberi Erőforrások Minisztériuma dolgozta ki. Ennek a koncepciónak minden elme a felsőoktatás minőségi javítását célozza. Egyedül e keretszámok eltörlése ügyében kellett változtatni ezen a koncepción. Továbbra is érvényesek az Emmi által megfogalmazott célok a felsőoktatás minőségi átalakításával kapcsolatban.

hvg.hu: Tehát a kormány kommunikációs szempontból mindent jól csinált?

G-Sz. A.: Nem én vagyok a hivatott személy ennek eldöntésére. Azt el tudom képzelni, hogy ez kommunikációs probléma is volt.

Hozzászólások