Két dologról beszélhet Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján. Lehet, hogy nagy ívű beszédben vázolja fel az eddig elért eredményeket, illetve az idei év legfontosabb célkitűzéseit, de akkor ellőné a február 22-re tervezett, hagyományos „országértékelő” beszéd puskaporát. Ezért valószínűbb, hogy a csütörtök-pénteki EU-s csúcstalálkozóról számol be a parlamentnek – ahogy mondani szokta – „alkotmányos szokásainknak megfelelően”.

A parlamenti ciklus hátralévő részében egy kicsivel rövidebb lesz hétfőnként a napirend előtti blokk, miután pénteken, a szakadár képviselők kilépése miatt megszűnt az LMP-frakció. Schiffer András korábbi frakcióvezetőnek így valószínűleg már nem lesz lehetőssége reagálni Orbán beszédére, és kérdéses az is, hogy a választásokig hátra lévő 14 hónapban megdöntse Bauer Tamás SZDSZ-es képviselő 1998 és 2002 közt felállított – 74 óra és 22 perces – rekordját, és ő legyen a legtöbbet beszélő képviselő.

(Frissítés: Az LMP-frakció csak akkor szűnik meg már hétfőn, ha a szakadárok a kilépésüket már pénteken bejelentették hivatalosan, a házelnöknek. Ha nem tették, akkor Schiffernek kell bejelentenie a frakció megszűnését, a házszabály szerint három napon belül. Vagyis elvileg még lesz lehetősége reagálni Orbán felszólalására.)

Túry Gergely

Bár csak péntek délután nyújtották be a javaslatot, hétfőn a képviselőknek szavazniuk kell a képviselőknek arról, hogy úgynevezett kivételes sürgős eljárásban a kedden módosítsák a 2013-as költségvetést, amely így csak 43 napig létezhet az eredetileg elfogadott formájában. A módosítás célja, hogy a Magyar Villamos Művek az állam kezességvállalásával megvásárolhassa az E.On-tól a gáz-nagykereskedelmi üzletágat és a tározókat.

Ékszerdoboz

„Tényleg Lyukóbánya Miskolc ékszerdoboza?” – kérdezi majd a belügyminisztertől az MSZP-s Simon Gábor. Az interpelláció előzménye, hogy Pintér Sándor ősszel egy interjúban, a rendőrség eredményeinek érzékeltetésére azt mondta: a Miskolchoz tartozó, legendásan elkeserítő nyomornegyed, Lyukóvölgy házait néhány éve „hajléktalanok, különféle jogtalanságokból élő emberek” foglalták el, de ma már „ez a hely ismét Miskolc ékszerdoboza”.

„Egyesek vetnek, mások aratnak?” – kérdezi a jobbikos Szilágyi György, de nem a belügyminisztertől, hanem a nemzeti fejlesztési minisztertől, így valószínűleg nem a párt kedvenc témájáról, a cigányok által elkövetett bűncselekményekről lesz szó. A kormánypárti öninterpelláció sajátos műfajában a fideszes Zsigó Róberten a sor, hogy megkérdezze: „milyen intézkedéseket tesz a kormányzat a fogyasztóvédelem területén a leginkább kiszolgáltatott fogyasztók - a fiatalkorúak és az időskorúak - érdekeinek védelmében?”

"A demagógia a szólásszabadság része"

A legfontosabb feladat, ami a képviselőkre vár az első ülésnapon, az új polgári törvénykönyv (Ptk.) elfogadása. A hatalmas terjedelmű, a magyar magánjogot várhatóan évtizedekre meghatározó kódexet tavaly már megtárgyalták, sőt, a módosító indítványokról is szavaztak. Az utolsó pillanatban azonban a kormány benyújtott egy indoklásokkal együtt 57 oldalas, zárószavazás előtti módosító csomagot, amely részben kijavítja a szövegben maradt ellentmondásokat, illetve 2014. január 1. helyett március 15-én lépteti hatályba az új Ptk-t.

Stiller Ákos

Érdekes döntést kell hoznia a parlamentnek arról, hogy mennyire szólhat bele a vitába az elnök. Az ügy előzménye, hogy a november 12-én Kövér László házelnök azzal csitította a szocialista Lukács Zoltán felszólalása miatt kiabáló kormánypárti képviselőket, hogy „a demagógia a szólásszabadság része". Az MSZP hiába kérte, az alkotmányügyi bizottság nem ítélte el a házelnököt, csak egy állásfoglalást adott ki, amely szerint az elnök a felszólalások tartalmát csak az Országgyűlés tekintélyének megóvását szolgáló, rendfenntartó ülésvezető intézkedések keretében, az ehhez szükséges mértékben minősítheti. Az MSZP kérte az állásfoglalás elutasítását a plenáris üléstől, amire kicsi az esély, de szavazni kell róla.

Dohány, nyugdíj, alaptörvény

A szavazások után kezdi meg a parlament a trafiktörvény módosításának vitáját. Ebben módosításban egyrészt azzal próbálják népszerűbbé – és jövedelmezőbbé – tenni a nemzeti dohányboltokat, hogy azokban szeszes italt, üdítőt, energiaitalt, kávét és hírlapot is lehet majd árusítani. A javaslat rendezni kívánja azoknak a kereskedőknek a sorsát is, akik a jövőben nem árusíthatnak cigarettát: a felhalmozott készleteiket a törvény hatályba lépése után még 15 napig árusíthatják, majd a nagykereskedőknek vissza kell vásárolniuk a maradékot.

Kedden megkezdődik a tavaly január 1-jén hatályba lépett alaptörvény negyedik, minden eddiginél átfogóbb módosításának vitája. A javaslatból kiderült, hogy a Fidesz nem enged semmiben, szinte minden, az Alkotmánybíróság által korábban kifogásolt rendelkezést beemel az alkotmány sáncai mögé. Szűkre szabják a család fogalmát, megerősítik a perek áthelyezésének jogát, betiltják a kampányhirdetéseket a kereskedelmi médiában, az önkormányzatok pedig jogot kapnak hajléktalanmentes zónák kijelölésére.

Megkezdődik a bírák nyugdíjkorhatáráról szóló törvényjavaslat vitája is. Eszerint a korábbi 70 évről fokozatosan csökken 65 évre a bírák, ügyészek és közjegyzők nyugdíjkorhatára. A javaslat érdekessége, hogy ahhoz a benyújtó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Répássy Róbert is benyújtott egy módosító indítványt, ami – szemben az eredeti javaslattal – megengedné, hogy a korábban nyugdíjazott bírákat akár vezetői posztokra is visszahelyezzék (arról viszont nem szól, hogy mi legyen az időközben kinevezett utódjukkal).