A kommunizmus bűneinek felemlegetésével kezdődik hétfőn az Országgyűlés ülése. Egyrészt ezen a napon lesz a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja (1947. február 25-én tartóztatták le, és hurcolták a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, mert úgy érezték, útjában áll a kommunista hatalomátvételnek), másrészt a Jobbik immár negyvenkettedik alkalommal kísérli meg napirendre vetetni a kommunista „nyugdíj-privilégiumok” megszüntetéséről szóló javaslatát.

„Tündérmese a munkahelyteremtésről” ezt a címet adta interpellációjának a szocialista Gúr Nándor, aki már sokadik alkalommal kísérli meg kérdőre vonni a nemzetgazdasági minisztert a továbbra sem túl rózsás munkanélküliségi adatok miatt. A jobbikos Hegedűs Lórántné és Egyed Zsolt valószínűleg pártjuk egyik kedvenc témáját veszik elő, amikor azt kérdezik a nemzetgazdasági minisztertől: Mennyivel támogatjuk a "hazatérőket"?

Kormánypárti magas labdák

Hétfőn szokatlan módon három kormánypárti öninterpelláció is lesz: Semleczi Gabriella, a Fidesz szóvivője az emberi erőforrások miniszterétől kérdezi, hogy Nemet mond-e a kormány a nyugdíjak megadóztatására? A kérdés előzménye, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmányában felvetette a nyugdíjjellegű juttatások megadóztatásának ötletét. Selmeczi egyébként már múlt vasárnap már arról beszélt, a Fidesz elképzelhetetlennek tartja a nyugdíjak megadóztatását, vagyis hétfőn egy eldöntött kérdést tesz fel a miniszternek.

Túry Gergely

A KDNP-s Tarnai Richárd interpellációja – amelyet a közigazgatási és igazságügyi miniszternek címzett – a klasszikus kormánypárti alákérdezős vonalat követi. A címe: Csatlakozás a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez. Párttársa, Lanczendorfer Erzsébet viszont mintha egy valódi problémára hívná fel a figyelmet Veszélyben az inkubátorprogram című interpellációjában, amelynek címzettje az emberi erőforrások minisztere.

Átrendeződés

Még mindig vannak utórezgései az LMP-frakció megszűnésének. Hétfőn például az ülés elején új jegyzőt kell választania a parlamentnek Szilágyi Péter helyére, akinek megbízatása a képviselőcsoporttal együtt lett a múlté. A határozathozatalok végén pedig a bizottsági helyek újraosztása szerepel a napirenden, de az előterjesztés szombat délután még nem volt elérhető. A Magyar Nemzet korábban arról írt, hogy a fenntartható fejlődés bizottságának megüresedő elnöki posztját a korábban szocialista, jelenleg független Szili Katalin kaphatja meg.

A hétfőn kezdődő ülésen nem fogadnak el túl sok törvényt, csupán néhány nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló jogszabályt. Több esetben is szavaznak viszont a képviselők módosító indítványokról, például arról, hogy legyen-e végső, objektív határideje a választókerületek átrajzolásának a 2014-es választások előtt. Vejkey Imre KDNP-s képviselő törvényjavaslata elvileg csak technikai okokból adna felmentést az alól a tilalom alól, hogy 2013-ban már nem lehet rajzolgatni a térképet, de az ellenzékiek persze ezt nem hiszik el neki.

Egy éjszaka a parlametben

Csak 15. napirendi pontként, várhatóan késő este kezdődik meg az alaptörvény negyedik, igen nagy terjedelmű módosításának részletes vitája. A javaslatból kiderült, hogy a Fidesz nem enged semmiben, szinte minden, az Alkotmánybíróság által korábban kifogásolt rendelkezést beemel az alkotmány sáncai mögé. Szűkre szabják a család fogalmát, megerősítik a perek áthelyezésének jogát, betiltják a kampányhirdetéseket a kereskedelmi médiában, az önkormányzatok pedig jogot kapnak hajléktalanmentes zónák kijelölésére.

Fazekas István

Mivel az alaptörvény-módosításnak minden kormánypárti képviselő előterjesztője, ők nem adhatnak be módosító javaslatot. Ezért egyelőre csak ellenzéki módosító indítványok érkeztek, amiket – a korábbi tapasztalatok alapján – a kormánypártiak valószínűleg egytől egyig lesöpörnek majd az asztalról. Aztán, ha esetleg később mégis szükségét érzik egy-két változtatásnak, majd a bizottságokkal adatnak be - akár az utolsó pillanatban - módosító indítványokat.

Még később, várhatóan éjszaka kezdődik meg a médiatörvény módosításának általános vitája. A javaslat alapján a kormány csak apróságokban enged a törvényt kritizáló Európa Tanácsnak: például az NMHH elnökét nem a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök nevezné ki, ami az indoklás szerint erősíti a függetlenséget. A tévék híradóinak pedig a jövőben elég lesz kiegyensúlyozottan tájékoztatni, az időszerűség és tárgyilagosság már nem követelmény.

Két jelentés Magyarországon

A keddi nap a jelentések jegyében telik, először a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámolót tárgyalják a képviselők. Ebből sok minden kiderül, csak éppen az nem, hogy pontosan mely országokból, hányan éltek kedvezményes honosítás (vagyis a kettős állampolgárság) lehetőségével. Ezt a statisztikát korábban a hvg.hu is hiába kérte a kormánytól, ezért pert is indítottunk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ellen.

Ugyancsak kedden tárgyalják a Malév és a Budapest Airport privatizációjáról szóló vizsgálóbizottsági jelentést. Ennek megállapítása szerint mindkét privatizáció, illetve a légitársaság későbbi visszaállamosítása is alapvetően elhibázott lépés volt, amelyeknek motivációja legjobb eseten is csak a költségvetésen tátongó lyuk befoltozása volt. A jelentés ugyanakkor tele van bizonyítatlan állításokkal és homályos sejtetéssel, amelynek valószínűleg csak az a célja, hogy le lehessen írni néhány olyan ember nevét, akik ma a kormánypártok ellenfeleinek számítanak.