A Fidesz vezetőinek tervei szerint az ötödik, az önkényuralmi jelképek használatának büntethetőségéről szóló alaptörvény-módosítás lesz az utolsó alkalom ebben a ciklusban. Egy vezető kormánypárti politikus szerint a jövő héten kerülhet a parlament elé az alaptörvény, illetve a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása, amelyre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság (Ab) februárban megsemmisítette a Btk. önkényuralmi jelképeket tiltó rendelkezését.

A fideszes politikus elsősorban érzelmi okokkal magyarázta, hogy a kormánypártok ragaszkodnak a jelképek betiltásához: a vörös csillag és a sarló-kalapács a kommunizmus áldozatai és leszármazottaik, a horogkereszt vagy a nyilaskereszt pedig a hazai zsidóság számára elfogadhatatlan jelkép. A tiltásnak ugyanakkor van politikai vonatkozása is: a Magyarországot a szélsőjobboldal miatt érő kritikákra a kormány így joggal mondhatja, hogy nem tűri ezeket az eszméket, és lám, büntetőjogi eszközökkel is fellép ellenük.

Az Ab határozata szerint az önkényuralmi jelképek betiltása a politikai véleménynyilvánítás korlátozása, de lehet helye, különösen azért, mert használatuk sértheti az áldozatokat. A testület szerint azonban a Btk.-ban korábban túlságosan tágan határozták meg a büntetendő magatartások körét: az indoklás szerint vizsgálni kellene a jelképek használatának célját, az elkövetés módját vagy annak hatását. Ennek hiányában „olyan magatartások is büntetendőnek minősülnek, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítása aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát”.

AFP / P. E Varkonyi

Kissé leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy lehet helye a büntetésnek, ha valaki horogkereszttel sétál be a zsinagógába, vagy vörös csillaggal zavarja meg az 1956-os megemlékezést, de önmagában egy sarló-kalapácsos kitűző vagy akár egy SS-rúna viselése még nem feltétlenül kellene, hogy büntethető legyen. A Fidesz ugyanakkor várhatóan nem fontolja meg az Ab ajánlását, és a tiltás általános lesz. A már idézett kormánypárti politikus szerint parttalan vitákhoz vezetne, ha különbséget tennének a jelképhasználat módjai közt.

Az alaptörvény-módosítás szükségessége egyébként már közvetlenül az Ab döntése után megfogalmazódott, de végül nem került bele a nagy vihart kiváltó negyedik módosító csomagba. A kormánypárti forrás szerint elvileg megtehették volna, hogy egy módosító indítvánnyal beemelik ezt is, de nem akarták, hogy az Alkotmánybíróság fogódzkodót találjon az alaptörvény-módosításon, és egy eljárási szabálytalanság miatt megsemmisítse azt.