Kövér László házelnök március 18-án, Áder János köztársasági elnök pedig március 25-én írta alá az alaptörvény negyedik módosítását – ez szerepelt a parlament.hu-n hétfőn este.

Keddre azonban kiderült, hogy nem is úgy van. Kövér – állítása szerint – valójában már a nemzeti ünnepen, március 15-én, Áder pedig – a parlament ma reggel 7:56 órakor javított adatai szerint – már március 20-án elláta kézjegyével a normaszöveget.

Miért fontos a dátum?

Az alaptörvény pontosan rögzíti, hogy annak módosítása során milyen eljárási követelményeknek kell megfelelni. Amennyiben ezeket nem tartják be, a módosítás az Alkotmánybíróságon megtámadható. Az alkotmány negyedik átirata szerint egyedül csakis ilyen esetekben, úgynevezett eljárási ügyekben vizsgálhatja felül az alaptörvényt módosító törvényeket az Ab.

Kövér László gratulál Áder Jánosnak megválasztásakor

Túry Gergely

Az alaptörvény hatályos szövege szerint a köztársasági elnök a kézhezvételtől számított öt napon belül köteles aláírni az elé terjesztett törvényeket, illetve az alaptörvény módosításait is. A házelnök hasonló kötelezettségét ugyanakkor az alaptörvény csak a törvények esetében rögzíti, az alaptörvény módosításai esetében csak annyit mond, hogy a házelnök „aláírja” a normaszöveget, határidőt nem állapít meg. Furcsa lenne azonban, ha a házelnök, akinek a köztársasági elnökkel szemben nincs semmilyen mérlegelési joga, hosszabb ideig töprenghetne az aláíráson, mint a köztársasági elnök. A házelnök feladata arra korlátozódik, hogy garantálja, a köztársasági elnöknek megküldött szöveg megegyezzen az Országgyűlés által elfogadott szöveggel. (Az alaptörvény negyedik módosítása éppen úgy pontosítja a szöveget, hogy az Országgyűlés elnökének is ötnapos határidőt határoz meg az aláírásra, tehát a jogalkotó szándéka eredetileg is ez volt, s az eljárás során ezt kell követni.)

A negyedik módosítást az Országgyűlés kétharmados többsége 2013. március 11-én fogadta el. Kövér László házelnöknek eszerint március 16-ig kellett volna aláírnia a módosítást. A parlament honlapjának tanúsága szerint erre azonban csak két nappal később, március 18-án, hétfőn került sor. Kövér atv.hu-nak adott kedd reggeli nyilatkozata szerint március 15-én, pénteken, a nemzeti ünnepen írta alá a negyedik módosítást, és 18-a csupán a szöveg továbbküldésének időpontja. E szerint Kövér László házelnök március 15-én, az állami díjak és kitüntetések szünetében, amikor egyébként az apparátus – munkaszüneti nap lévén – nem dolgozott, hivatalába ment, és ott aláírta a negyedik módosítás.

Rögzítési hiba

hvg.hu

Amennyiben Kövér valóban március 15-én írta alá a negyedik módosítást, azt továbbítania kellett a köztársasági elnöknek. Mivel Áder János az új verzió szerint már március 20-án aláírta a módosítást, szinte lényegtelen, hogy pontosan mikor vette kézhez a dokumentumot, hiszen március 20-a az öt napon mindenképpen belül van. A parlament honlapján elérhető, a köztársasági elnöknek megküldött szöveg szkennelt változatán március 18-i érkeztető dátum szerepel – vagyis az apparátus feltehetően ekkor kapta meg a szöveget, s ekkor továbbította azt az elnöknek.

Hány nap az öt nap?

Amennyiben a házelnök csak március 18-án, a köztársasági elnök pedig csak március 25-én írta alá az alaptörvény negyedik módosításának normaszövegét, felvethető a közjogi érvénytelenség. Az alaptörvény módosításának és kihirdetésének ugyanis meghatározott formaságoknak kell megfelelnie, melyeket maga az alaptörvény rögzít. Amennyiben az öt napot öt napnak kell számítani, akkor sem a házelnök, sem a köztársasági elnök nem az alaptörvényben meghatározottak szerint járt el.

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága azonban a napokban úgy foglalt állást, hogy amennyiben a határidő napja munkaszüneti napra esik, akkor az azt következő első munkanapot kell a határidő utolsó napjának tekinteni. Ez az értelmezés egybevág a Polgári törvénykönyv határidő-számítási szabályaival. Kérdés azonban, hogy egy alacsonyabb szintű jogszabály, vagy egy parlamenti bizottság eseti állásfoglalása mértékadónak tekinthető-e az alaptörvényben meghatározott határidők számításánál. Az alaptörvény rendelkezéseinek autentikus értelmezésére ugyanis egyedül az Alkotmánybíróság hivatott.

Az alaptörvény eddigi három módosításának és kihirdetésének dátumait áttekintve látható, hogy Kövér László házelnök csak a harmadik módosítás esetében tartotta az ötnapos határidőt. Az első és a második módosításnál egy hetet várt. A köztársasági elnök ezzel szemben mindhárom esetben tartotta magát az ötnapos határidőhöz.

(Forrás: parlament.hu, hvg.hu-összesítés)

A jogalkotási törvény egyébként úgy rendelkezik, hogy a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a „kézhezvételt követően haladéktalanul” gondoskodik a jogszabályok kihirdetéséről. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a törvények kihirdetésére a köztársasági elnök aláírását követően még aznap vagy a következő munkanapon sor kerül. Ugyanígy történt ez az alaptörvény és az eddigi három alaptörvény-módosítás során is: a kihirdetésre vagy még aznap, vagy a következő munkanapon sor került.

Nem ez a helyzet a negyedik módosítás esetében. Áder János köztársasági elnök – a 2. verzió szerint – már március 20-án, szerdán aláírta az alaptörvény-módosítást, a kihirdetésre azonban ennek ellenére csak öt nappal (vagy három munkanappal) később kerítettek sort. Erre az utóbbi időben kihirdetett törvények esetében egyetlen alkalommal sem találunk példát: valamennyi törvényt vagy aznap, vagy a következő munkanapon – haladéktalanul – kihirdettek a Magyar Közlönyben.

A negyedik alaptörvény-módosítással egy időben a Magyar Közlönyben kihirdettek két törvényt is, melyeket a Ház a negyedik módosítás elfogadásának napján fogadott el. A házelnök és a köztársasági elnök általi aláírásukra pedig éppen március 18-án, illetve március 25-én került sor, vagyis ugyanazokon a napokon, melyeken a negyedik módosítás aláírása is történt az 1. verzió szerint.

Az eljárás szerint ha az államfő aláír egy törvényt, akkor arról tájékoztató levelet küld az Országgyűlésnek. A parlament sajtóosztályán a hvg.hu-val azt közölték, hogy ebben az esetben a tájékoztató levél március 25-én érkezett meg. Az iratnyilvántartásnál azonban hiba történt, ugyanis nem az aláírás dátumát, hanem a beérkezés dátumát rögzítették. Amint a hibát észlelték, azt javították.