A legfontosabb: meddig tart még a hideg, csapadékos idő?

A rövid válasz: valószínű sokáig, akár egész tavasszal. Berceli Balázs, az Időkép.hu meteorológusa szerint a hosszú távú előrejelzések azt mutatják, hogy a mostani csapadékos időt okozó mediterrán ciklonok akár egész áprilisban vagy még tovább befolyásolhatják időjárásunkat. Legfeljebb a következő hetekben a hűvösebbről az enyhébb oldalukra kerülünk majd, így hó helyett eső várható. A meteorológus ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ezeknek a modelleknek a megbízhatósága már alacsony, jó eséllyel néhány napra lehet előre jelezni az időjárás változást, de például még három-négy napja is azt mutatták a modellek, hogy húsvétra jelentős felmelegedés jöhet, ami mára megváltozott – mondta a szakember. A meteorológus szerint csütörtökön ugyan nem várható eső, de pénteken ismét jelentős mennyiségű csapadék jön, 0-9 fokkal napközben. Szombat délután is jöhet csapadék, egyedül a vasárnap lehet kellemesebb, szárazabb idővel, 10 fok körüli hőmérséklettel, hogy aztán jövő héten ismét lehűlés következzen – hogy csapadék lesz-e, még nem lehet biztosan tudni.

Csütörtökön-pénteken este akár kemény fagyok is lehetnek (mínusz 10 fokkal néhány helyen), utána nulla fok körül alakulhat a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet. Marad tehát április elején is a barátságtalan idő. Márciusban eddig már 100 milliméter fölötti mennyiségű csapadék esett Magyarországon, szemben a sokéves 30-35 milliméteres átlaggal, de az Időkép.hu szakembere szerint az ország egyes területein az átlagos érték 4-5-szöröse is leeshetett.

Márciusban a szokásos csapadékmennyiség többszöröse esett

MTI / Varga György

Milyen súlyos a belvízhelyzet?

Bár az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) munkatársai és a katasztrófavédelem folyamatosan dolgoznak a probléma megoldásán – szombaton már 115 szivattyúteleppel dolgoztak napi 10 millió köbméteres kapacitással –, a folyamatos márciusi hóesés miatt egyre nagyobb területeken alakul ki belvíz. A vízügyeseknek az utóbbi napokban kifejezetten a hóeséssel kellett felvenniük a versenyt. Az OVF közleménye szerint pár nap csapadékmentes időjárás után hétfőre sikerült 71 ezer hektárra visszaszorítani a belvizes területek nagyságát, hogy aztán a leginkább érintett Alföldön folyó havazás miatt két nap alatt 6 ezer hektárral emelkedjen országosan az elöntött terület nagysága. Csécsei Csaba, a belvíz miatt az országban leginkább érintett Tomajmonostora közbiztonsági referense szerint náluk is átmeneti könnyebbséget jelentett, hogy a múlt héten nem kaptak csapadékot, így első fokúra lehetett csökkenteni a készültséget. De három napja megint havazik, a felső talajrétegek pedig változatlanul telítettek, a belvízlevezető csatornákban a vízszintek magasak – így várható, hogy az olvadás komoly gondokat fog okozni.

Jelenleg az Alföldet borító 5-18 cm vastag hótakaró elolvadása esetén 100 ezer hektárra biztosan lehet számítani, amennyiben az OMSZ előrejelzése beválik és a hétvégén 30-35 mm csapadék hullik, ennél sokkal nagyobb terület is víz alá kerülhet - közölte az OVF a hvg-hu-val, mi várható belvízfronton a következő napokban. Egyébként a vízügyesek szerint a korábbi években volt már ennél súlyosabb is a helyzet, 2011-ben a 400 ezer hektárt közelítette, 1999-ben pedig meg is haladta a belvízes terület nagysága.

OVF

Ismét jön a 2010-es ár?

Mint arról a hvg.hu bodrogi riportjában legutóbb beszámolt, a Sajó, a Bódva és a Hernád menti települések is azért aggódnak, hogy a rengeteg havazás miatt ismét bekövetkezhet a 2010-es katasztrófa – az önkormányzatok önerőből készülnek az olvadásra. Három éve Edelénynél átszakadt a Bódva gátja, óriási károkat okozva az ott élőknek, több települést elárasztott a víz. Az önkormányzatok vezetői azért is tartanak a 2010-es katasztrófa megismétlődésétől, mert az országos hatóságok szerintük nem sokat tanultak a három évvel ezelőtti esetből. Edelény vezetése perre ment a Belügyminisztériummal, miután szerintük a tárca nem térítette meg a védekezésre fordított kiadásaikat. Szintén az árvízvédelem ügyében folytatott viták miatt mondott le tavaly decemberben Ipolytarnóc Fidesz-KDNP-s polgármestere, aki távozása okaként az ártéri házak problémájának rossz kezelését jelölte meg.

Egyelőre úgy tűnik, a mostani havazás egyedül a Felső-Duna vízgyűjtőit nem érintette, az OVF szerint mindegyik hazai folyó vízgyűjtőjén a hóvízkészletek emelkedésére kell számítani. Bár a közlemény szerint az utóbbi napokban a 2010-ben nagy károkat okozó Bódva és a Bodrog helyzete valamennyit javult, de az előrejelzés nem túl biztató: „a hét második felére a készletek növekedésével kell számolni”. A Sajó egyelőre nyugodt, a vízállás nem magas – mondta a hvg.hu-nak Sajószentpéter vezetője. Faragó Péter szerint a település már „bespájzolt” zsákokból és homokból, folyamatosan kapcsolatban állnak a vízüggyel, kedden be is járták a folyó egyes szakaszait, de egyelőre úgy tűnik, itt nincs árvízveszély.

Az ország délnyugati régiója sincs jó helyzetben, a havazás miatt mind a Dráva, mind a Mura vízkészlete rendkívül magas, az OVF szerint „az eddig mért legmagasabb érték fölé emelkedett a hóvízkészlet”. „Már most igen magas a vízszint a Murán, ha hirtelen elolvad az elmúlt pár napban leesett 20-30 centiméteres hó, akkor lesznek olyan szakaszok a gátnál, amelyek nem fogják bírni” – mondta a hvg.hu-nak a horvát határnál fekvő Murakeresztúr polgármestere. Pavlicz Lajos szerint akkora a hószint, hogy félő, megismétlődik az 1974-es vagy a 2007-es helyzet. A falu határában most kezdik el a gát megemelését és megerősítését, de biztos, hogy erre már az árhullám levonulása után kerül sor. Pavlicz azt mondta, Horvátország és Szlovénia tanult a korábbi árvizekből, szinte mindenütt megerősítették a gátakat, így tudomása szerint a Mura mentén jelenleg a magyarországi gát a legalacsonyabb.  

A vízügyesek egyelőre óvatosak az árvízi előrejelzés tekintetében. Szerdai jelentésük szerint „az ünnepekig nem várható a folyókon újabb árhullám, azt követően pedig a frissebb meteorológiai elemzés alapján lehet előrejelzést adni”. Jelenleg 993,7 kilométer töltésen van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 129,7 kilométeren – elsősorban a Takta és Hortobágy-Berettyó mentén – a súlyosabb II. fokú.

Hol nagy a baj?

Például a Tisza-tó környékén. Az utolsó pillanatban nagy teljesítményű szivattyúkkal sikerült elhárítani a veszélyhelyzetet, mert a falu végén már lakóépületeket veszélyeztetett a növekvő árvíz – mondta a hvg.hu-nak a Tisza-tó közelében fekvő Tomajmonostora közbiztonsági referense. Csécsei Csaba szerint a faluban jelenleg nincs gond, az uniós támogatással kialakított új, automata szivattyúkkal ellátott belvízelvezető rendszer kivezette a vizet, de a vízügy által felügyelt településen kívüli árkok telítettek, nem nyelik a vizet, így hosszabb távon ismét gondot okozhat a havazás, illetve a napokban várható olvadás. „Persze megértem én a vízügyes kollégákat, most tetőzik a Közép-Tiszán az árvíz, egyelőre az köti le az energiáikat” – mondta a közbiztonsági referens, aki attól tart, hogy ismét előállhat a 2010-es helyzet, amikor hatalmas volt az ár- és belvíz.

Árvíz Zagyvarékason 2010 áprilisában: ismét több helyen lehet baj

Túry Gergely

Hat nap alatt 15 ezer hektárral növekedett a belvízzel borított területek nagysága az országban. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője, Molnár Béla egy héttel ezelőtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, felmérésük szerint március 21-én 62,5 ezer hektárnyi terület volt belvíz alatt. Ugyanakkor a Belügyminisztérium vízügyi honlapján olvasható belvízi helyzetértékelés szerint már 77,4 ezer hektár lett a vízzel elöntött terület. A legtöbb kárt a belvíz a mezőgazdaságban okozza: a szerdai jelentés szerint a 77 ezer hektárból 32,8 ezer vetés-szántó, ezenfelül pedig a legelőket is egybefüggő „tavak” borítják. „Nálunk már több apró Balaton van a falu határában” – mondta a hvg.hu-nak Csécsei Csaba. Az OVF szerint a legnagyobb elöntések Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Csongrád megyében vannak.

Félő, hogy a belvízveszély hasonló lesz a 2010-es és a 2011-es helyzethez, amikor a gazdálkodók többmilliárdos kárt szenvedtek el a magas belvíz miatt. Most sok helyen az őszi vetés került víz alá, másutt a tavaszi földmunkák fognak késni, mert a gépek nem tudnak rámenni a földekre – még ha csökken is a belvíz nagysága, akkor is hónapokig vizes, mocsaras lesz a terület. "A károk mértéke általában a belvízborítás időtartamától, a víz hőmérsékletétől, a növényi kultúra tűrőképességétől és a terület termőképességétől is függ. Ezért a ritkábban jelentkező nyári belvizek nagyságrendekkel nagyobb mezőgazdasági károkat okozhatnak, mint a téliek vagy a tavasziak" - közölte az OVF a hvg.hu-val.

Több lesz a szúnyog, vagy kevesebb?

A rövid válasz: ugyanannyi, mint tavaly volt. A Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának docense szerint a rovarok számát a márciusi tél még nem befolyásolja. Haltrich Attila szerint a rovarok a fagyos éjszakák tartós megszűnése után ébrednek téli álmukból, és ezen a korábbi pár napos enyhébb időszak még nem változtatott. „A rovarpopulációra ugyanaz lehet hatással, mint a gyümölcsfákra: ha a virágzás idején jön egy kemény fagy, akkor tömegesen pusztulhatnak el. De ha a tél elhúzódik, és nincs tartós enyhülés, egyszerűen annyi történik, hogy minden faj egyedei később ébrednek. A februárban tapasztalt pár napos enyhülés a megfigyeléseink szerint még a fák kérgén, vagyis a szabadban áttelelő fajokra sem volt hatással, a például kéreg alatt téli álmot alvó poloskákat pedig végképp nem befolyásolta” – mondta a hvg.hu-nak Haltrich Attila. A rovartani tanszék munkatársa szerint változás legfeljebb annyiban lehet, hogy az elhúzódó téli álom miatt a fajok szaporodása és tömeges megjelenése is ennyivel később várható. Mivel azonban a levéltetvek esetében télig akár tíz nemzedékváltás is megtörténhet, ez a későbbiekre nem lesz semmilyen hatással.

A túzokokat is megzavarta a márciusi tél

MTI / Kovács Attila

Elpusztulnak-e a madarak?

A rövid válasz: attól függ, hogy szerdán eláll-e a havazás, és jön-e a felmelegedés. A Kárpát-medencébe már március közepén megérkezett délről a gólyák első nagy csoportja, nem sokkal később az első fecskék és a kistestű rovarevő énekes madarak is – tudtuk meg Orbán Zoltántól, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) társadalmi kapcsolatok igazgatójától. A korán érkező és az itt telelő madarak hozzá vannak szokva a hidegebb tavaszhoz, így olyan kondícióban érkeznek, hogy egy-két kritikusabb napot simán átvészelnek - egy gólya akár a mínusz 25 fokot is elviseli. Viszont a nagy hótakaró kritikus a számukra, mert megakadályozza őket abban, hogy megfelelő táplálékhoz jussanak. A madarak többsége ugyanis a talajról táplálkozik. „A meteorológusok korábban arra számítottak, hogy legfeljebb másfél-két napig tart a havazás, amit aztán a felmelegedés követ. Az elmúlt két napban viszont folyamatosan módosították az előrejelzéseiket, egy-két nappal tovább tolva ki a hóhelyzetet. Ez már problémát jelenthet a madaraknak” – mondta a hvg.hu-nak Orbán Zoltán. A túzokok megint összeálltak telelő csapatokba, de kérdéses, hogy a madarak közül mennyien keresik majd ösztönösen a hómentes területeket, s mennek délre.

Ezzel ugyanis túlélhetnék a kritikus időszakot. Ha szerdán megszűnik a havazás és elkezdődik a felmelegedés, valamint a következő 1-2 napban lesz eső, ritkul a hótakaró, akkor a korán hazaérkezett madarak helyzete is javul. Ha viszont kitart a havazás még a héten, akkor a korán érkezett madarak éhen pusztulhatnak. „Ha így lesz, akkor az emberek tucatjával tudják majd befogni a legyengült, repülni képtelen gólyákat” – magyarázta Orbán. Szerencsére a legyengült gólyát elég megetetni ahhoz, hogy néhány nap múlva erőre kapjon. A Kárpát-medence egyébként sok faj számára igazi Afrika, északról is sok madár jön ide. Hasonló veszélyhelyzet korábban is előfordult, a késői havazás 1985 és 1987 között már okozott gondot. „Ez vezetett oda, hogy nem vonul már Magyarországon sem a fogoly, sem a túzok. Hatalmas volt a hóborítottság, a túzokok délre mentek, és a fele vissza sem jött. Az állomány azóta sem tudta ezt kiheverni, 1000-1500 túzokunk maradt csak. Ebben az időszakban a hazai gyöngybagolyállomány 75 százaléka elpusztult, mert nem jutottak táplálékhoz” – emlékezett vissza a szakértő. „Húszasával találtunk olyan madarakat feketére fagyott lábbal. Menthetetlenek voltak.”