A köznevelésért felelős államtitkár kifejtette: szakértőnek azok jelentkezhetnek, akik legalább 10 éves gyakorlat és ajánlások alapján felkerülnek az országos szakértői névjegyzékre, elvégzik a számukra az Oktatáskutató Intézet vagy az Oktatási Hivatal által szervezett képzést, és részt vesznek később is olyan továbbképzéseken, amelyek "frissen tartja tudásukat".

Kérdésre válaszul elmondta: minden pedagógus számára hétévente 120 órás képzés elvégzése kötelező, és ez rájuk is vonatkozik majd. A szakértőknek naprakésznek kell lenniük a jogszabályok, a didaktika, a pedagógiai módszertan területén egyaránt - fejtette ki Hoffmann Rózsa.

A köznevelési államtitkár elsőként a szaktanácsadói, tantárgygondozói szerepet emelte ki. A szaktanácsadók, tantárgygondozók a pedagógusok munkáját segítik tanácsokkal, például hogy a Nemzeti alaptanterv vagy a kerettantervek egyik vagy másik új elemét hogyan érdemes tanítani. 

Hoffmann Rózsa azt mondta: óriási az érdeklődés a pedagógustársadalomban, a szaktanácsadói keret 800-as létszámára mintegy ötezren jelentkeztek. A szakértők második körébe a tanfelügyelők tartoznak, akik az ellenőrző munkát végzik majd, országosan egységes szempontrendszer alapján - jelezte. A cél a jó gyakorlatok feltárása, erősítése, és nem az, hogy szelektáljanak a pedagógusok között - emelte ki Hoffmann Rózsa.

A harmadik kör a minősítésben résztvevőkből áll, akik a pedagógus-életpályamodell keretében értékelnek majd. Ennek során határoznak arról, hogy valaki adott esetben magasabb pedagógusi és bérkategóriába kerülhet-e. A minősítés két alkalommal kötelező jelleggel történik majd. Az államtitkár jelezte: ha nagyon alkalmatlannak találják a pedagógust, és ezt a háromtagú szakértői bizottság is kimondja, akkor el kell bocsátani. Ez azonban a végső és "legnegatívabb megoldás" - tette hozzá. Az a cél, hogy a pedagógiai munka színvonala magasabb legyen, és a hibák minimálisra csökkenjenek - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa. 

Bella Tibor, a Közoktatási Szakértők Egyesületének elnöke kiemelte: a változásokkal a szakértők szerepe megnő és megváltozik a jövőben. Felidézte, hogy 1995-ben alakult az érdek-képviseleti szervezet, amelynek célja többek között, hogy felkészült szakértők közül lehessen választani. A szervezet létszáma mára meghaladja az ezret.