A jelenleginél mintegy 40 százalékkal több pénzre lenne szükség ahhoz, hogy a felsőoktatási kerekasztal tárgyalásain körvonalazódó felsőoktatási rendszer felálljon – mondták a Napi Gazdaságnak nevük elhallgatását kérő szakértők. Ez az összeg a lap szerint a korábban a központi költségvetésből befolyó 180-200 milliárd forintnál viszont 25 százalékkal kevesebb.

Az egyelőre még csak körvonalazódó struktúrában három csoportra osztanák az egyetemeket és főiskolákat – véli Fábián István, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnökségi tagja. A Debreceni Egyetem rektora szerint ezek között a jelenlegi nagy kutatóegyetemek a "nemzetközi kitekintésű" intézmények szerepét látnák el, ezenkívül lennének "hazai kitekintésűek" és "speciális célfeladatokat ellátó" egyetemek, főiskolák.

A Napi Gazdaság szerint az elképzelések megvalósítását az oktatási kabinettel folytatott számháború akadályozza, mert hiába hangsúlyozza a kormány, hogy 27 milliárd forintos többletet pumpál az ágazatba, ha ez az összeg csak célzott támogatásként használható fel.

Fontos kérdéskör a szenátusok, kancellárok és a rektorok megbízatása. A lap úgy tudja, a rektor fennhatósága alá tartozna a "speciális szaktudással rendelkező" kancellár. Egyes javaslatok szerint a rektorok és szenátusok megbízatása ugyanarra az időre szólna.