szerző:
Kovács Áron - M. László Ferenc
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Utasíthatja ugyan Orbán Viktor a belügyminiszterét, vagy akár a rendőrséget, hogy kellő körültekintéssel járjanak el egy-egy tüntetés bejelentésének tudomásulvételekor, de kormányfői ukázra senki nem tilthat be jogszerűen egy rendezvényt – még ha az megbotránkoztató vagy ízléstelen is. Viszont minden alkotmányellenes, rendbontó tüntetés feloszlatható, sőt a sértő, embertelen nézetekkel szemben a legjobb fellépés, ha egy-egy politikus tekintélyét latba vetve, akár személyes jelenlétével véd meg egy kisebbséget. Jogi kisokos a radikális motoros vonulás betiltásáról.

Orbán Viktor kormányfő arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy az Élet menete napján ne lehessen olyan típusú politikai természetű rendezvényeket tartani, amelyek sérthetnék a felvonulók emberi méltóságát – olvasható a kormány honlapjára tegnap kihelyezett közleményben, hogyan reagált a miniszterelnök egy szocialista képviselő interpellációjára. A parlamenti felszólalást követő órákban, késő délután a rendőrség már értesítette is az Adj gázt! nevet kapott felvonulás szervezőjét, hogy a megmozdulást betiltotta.

A Nemzeti Érzelmű Motorosok Egyesülete a múlt héten közölte, hogy április 21-én – amikor az Élet Menete Alapítvány hagyományos megemlékezését tartja a holokauszt áldozatairól – ilyen elnevezésű vonulást szervez a fővárosban, és a Dohány utcai zsinagógát érintve készülnek végighajtani a fővárosban. A rendezvény ellen a Mazsihisz vasárnap tiltakozott, arra kérve a hatóságokat, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel akadályozzák meg a vonulást. Az MSZP-s Steiner Pál pedig Pintér Sándor segítségét kérte a parlamentben, de minisztere helyett Orbán szólalt meg. A Belügyminisztérium rögtön a felszólalás után közleményt adott ki, melyben az olvasható, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a jogszabályi lehetőségek teljes igénybevételével tiltani fogja a rendezvényt.

Megnéztük, jogszerűen jártak-e el, mit tehet ilyen esetekben a jogállami kereteket, a törvényeket figyelembe véve a miniszterelnök, a belügyminiszter és a rendőrség.

1. Utasíthatja-e miniszterét ilyen döntés meghozatalára a kormányfő?

A 2012. január 1-én hatályba lépett új alaptörvény és egyéb jogszabályok szerint a válasz: igen.

A régi és az új alkotmány szerint is a miniszterelnök viseli a politikai felelősséget, őt a parlament elmozdíthatja, a minisztert viszont nem, őt legfeljebb az Országgyűlés figyelmeztetése alapján a kormányfő válthatja le.

Orbán Viktor a parlamentben jelentette be, nem lesz motoros felvonulás
©

Az új alaptörvény szerint is „a miniszterelnök határozza meg a kormány általános politikáját”. Az alaptörvény az 1989-1990-es alkotmányhoz képest – amely eredetileg is erős jogosítványokkal ruházta fel a kormányfőt – tovább növelte a miniszterelnöki hatalmat, így azt is kimondja, hogy a miniszterek dolga „a kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat” ellátni. A kormány tagjainak jogállásáról szóló 2010-es törvény azt is leszögezi, hogy a kormányfő a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek vezetőinek – tehát akár az országos rendőrfőkapitány számára – feladatokat határozhat meg, tájékoztatást kérhet tőlük. Tehát ebben az értelemben a miniszterelnök akár meg is kerülheti Pintért.

2. Figyelembe kell-e vennie Pintérnek Orbán utasítását?

Politikai és jogi értelemben is igen.

Bár az alaptörvény szerint a miniszterek „a kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítják” a tárcájukat, és az Országgyűlés előtt felelősséget is kell vállalniuk döntéseikért – például interpellálhatják őket a képviselők –, a legfőbb felelősség a miniszterelnöké, aki valóban Pintér főnöke.

Ráadásul a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011-es törvény szerint a tisztviselő – akárcsak a miniszter – köteles felettese utasítását végrehajtani.

3. Figyelembe kell-e vennie a BRFK-nak Pintér utasítását?

Az ide vágó törvények ebben a ciklusban változtak, ami értelmezési kérdéseket vet fel, de a válasz: igen.

Pintér – egy, ebben a ciklusban elfogadott törvénymódosítás szerint – akár a sarkon posztoló rendőrnek is adhat utasítást. A rendőrségi törvényben 2011-ig az szerepelt, hogy a miniszter „utasítással a rendőrség hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörének gyakorlását nem akadályozhatja”. Magyarul, a miniszter korábban nem vehette át egy kapitányság – a motoros felvonulás esetében a BRFK – feladatát és jogkörét, nem dönthette el helyette például azt, hogy egy rendezvény megtartható-e vagy sem.

Papp Károly főrendőr és Pintér Sándor - adhat utasítást
©

A korábbi törvényben az is szerepelt, hogy a miniszter „törvény eltérő rendelkezése hiányában egyedi utasítást adhat ki feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására” az országos rendőrfőkapitány számára. Ezt az utóbbi kitételt viszont a parlament kihúzta a törvényből, vagyis ma már semmi nem tiltja, hogy a miniszter ilyen utasításokat adjon akár közvetlenül a beosztott rendőröknek.

4. Köteles-e Pintér vagy a BRFK végrehajtani Orbán utasítását?

Nem feltétlenül.

Mivel jogállamban élünk, csakis akkor kötelező végrehajtani az utasítást, ha az nem kényszeríti a rendőrt vagy a minisztert a törvények, jogszabályok megszegésére. Ha szabálytalanság merül fel, a miniszter köteles ezt jelezni Orbánnak, sőt akár írásban is kérheti az utasítást, és ezt a miniszterelnök nem is tagadhatja meg. Ha az utasítással nem ért egyet, akkor ezt írásban is jelezheti, végrehajtását megtagadhatja. Más kérdés, hogy ebben az esetben valószínűleg a következő napon már nem ő lenne a miniszter.

5. Jogszerű volt-e a motoros vonulás megtiltása?

Nagy valószínűség szerint nem volt jogszerű, de ezt a bíróságnak kell eldöntenie.

Mivel a gyülekezési jog az állampolgárok egyik legfontosabb alapjoga, a rendőrségnek minimális a mozgástere, amikor a tüntetésekről, rendezvényekről, megmozdulásokról dönt, azok tartalmi elemeit pedig nem mérlegelheti. Ez különbözteti meg a jogállamot a rendőrállamtól.

Pintér személyesen ment el Gyöngyöspatára
©

Ezt leginkább az mutatja, hogy a rendőrség nem engedélyezi a rendezvényt, hanem tudomásul veszi vagy megtiltja azt – hangsúlyozta a hvg.hu-nak Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogok programvezetője. A rendezvény megtartását a törvény szerint a rendőrség kizárólag akkor tilthatja meg, ha az „a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné”, vagy ha „a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”. Előbbi alapján nem lehet például blokád alá venni a Parlamentnet, utóbbi pedig azt jelenti, hogy nem lehet az összes budapesti hídon egyszerre felvonulni.

Az internetre kikerült, az Adj gázt! felvonulásról szóló BRFK-határozat szerint a motoros egyesület vezetője április 3-án jelentette be a rendezvényt, majd 4-én egyeztetett is a rendőrséggel a vonulás terveiről, időpontjáról, a várható tömeg nagyságáról. A gyülekezési törvény szerint a rendőrségnek a bejelentéstől számítva 48 órája van megtiltani egy rendezvényt. Ezt nem tette meg – ami a törvény szerint azt jelenti, hogy tudomásul vette. A hétfőn a motoros egyesület elnökének kézbesített tiltó határozat alján viszont április 8. látható, tehát a rendőrség először tudomásul vette, majd a miniszterelnöki utasítás után, a törvényi határidőt figyelmen kívül hagyva betiltotta.

Az indoklásban ráadásul olyasmi szerepel, amire a gyülekezési törvény szerint nem hivatkozhat a rendőrség. A gyülekezési törvény ugyan határozottan leszögezi, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, a szervezők nem szólíthatnak fel bűncselekmény elkövetésére, és a tüntetők nem korlátozhatják mások jogait. A rendőrség szerint viszont a felvonulás a közrend és a köznyugalom „támadásával” járhat. Csakhogy előzetesen tiltani egy rendezvényt csakis a már említett két ok alapján lehet. A gyülekezési jog gyakorlói valóban nem követhetnek el bűncselekményt, nem korlátozhatják mások – adott esetben az Élet menete – gyülekezési jogait, de ezzel szemben a rendőrség csak egyet tehet: ha a tüntetés során (és nem előtte) ilyet tapasztalt, erővel feloszlatja a vonulást.

6. Mit tehetett volna a rendőrség?

Behívhatja a szervezőket, hogy egyeztessék a két megmozdulás útvonalát, menetrendjét. A határozatból kiderül, hogy a motorosokkal volt is egyeztetés, amit követően három napig – Orbán megszólalásáig – viszont semmi nem történt. Ezt követően a gyülekezési törvény előírásai szerint tudomásul veszi a vonulást, vagy első perctől a közlekedési nehézségekre hivatkozva betiltja. Ilyenre 2004 és 2006 közt több példa is volt, akkor viszont az ellenzékben lévő Fidesz tiltakozott – jogosan, hiszen akkor is voltak alternatív útvonalak a közlekedés átirányítására.

Az elmúlt években a Jobbik vagy más radikális szervezetek számos tüntetés, vonulást szerveztek – például Gyöngyöspatán – „a közbiztonságért”, valójában akkor is veszélyben volt a közrend, a rendőrség mégis engedélyezte. Viszont rendszerint igyekezett kettéválasztani a szembenállókat, ha bűncselekmény történt, vagy kiemelték az elkövetőket vagy feloszlatták a tüntetést.

Bár a vonulás tudomásul vétele szembefordulást jelentett volna Orbán, illetve Pintér utasításával, erre lehetett volna elvi lehetőség, hiszen annak ellenére, hogy a rendőrségi törvény módosult, a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény leszögezi, hogy hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.

7. Jogszerű volt-e Orbán utasítása?

A gyülekezési törvény szerint nem lehet „csak úgy” betiltani egy rendezvényt. A miniszterelnök utasíthat ugyan, de amennyiben a végrehajtás jogszerűtlen, akkor a jogalkalmazó rendőrség, belügyminiszter jelezheti, az utasítást nem tudja végrehajtani.

Még akkor is joguk lett volna nemet mondani a rendőröknek, ha Orbán utasítása egyértelmű volt. A miniszterelnök a parlamenti jegyzőkönyv szerint egyértelműen fogalmazott: „ma reggel a belügyminisztert utasítottam arra, hogy az Élet menete napján más politikai természetű rendezvény, amely sérthetné a felvonulók emberi méltóságát, ne valósuljon meg”. Ugyanis mint fentebb kifejtettük, még a miniszterelnök sem adhat jogszerűtlen döntés meghozatalára utasítást.

8. Mit tehet, tehetett volna Orbán és Pintér?

Az utasítás ellenére tudomásul veszik a BRFK jogszerű döntését és elítélik azt a rendezvényt, amely a miniszterelnök szerint „nemcsak ízléstelen, hanem mélyen bántó”. Ellentüntetésre, tiltakozásra buzdítják híveiket, tekintélyüket felhasználva személyes jelenlétűkkel állnak ki az Élet menete mellett.

Vagy pedig javaslatot tesznek a gyülekezési törvény módosítására.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu/MTI Itthon

Orbán betiltotta az Adj gázt! antiszemita felvonulást

Pintér Sándor helyett Orbán Viktor válaszolt az antiszemita motoros felvonulásra vonatkozó kérdésre a parlamentben. Mint mondta, az Élet Menetével egy napra szervezett felvonulás nemcsak a jóízléssel áll szemben, hanem a kisebbségek alkotmányos jogait is csorbítja. A Belügyminisztérium közleményben azt ígérte: a rendőrség a jogszabályi lehetőségek teljes igénybevételével tiltani fogja a Nemzeti Érzelmű Motorosok Egyesületének felvonulását.

Látszatintézkedések vannak Ferihegyen, miközben a vírus jön-megy a határokon

Látszatintézkedések vannak Ferihegyen, miközben a vírus jön-megy a határokon

Még bizonytalan, mennyire halálos a koronavírus

Még bizonytalan, mennyire halálos a koronavírus

Már a kormány is úgy számol, kicsi az esély, hogy a koronavírus elkerülje Magyarországot

Már a kormány is úgy számol, kicsi az esély, hogy a koronavírus elkerülje Magyarországot