Betilthat-e Orbán Viktor egy szélsőséges tüntetést?
Utasíthatja ugyan Orbán Viktor a belügyminiszterét, vagy akár a rendőrséget, hogy kellő körültekintéssel járjanak el egy-egy tüntetés bejelentésének tudomásulvételekor, de kormányfői ukázra senki nem tilthat be jogszerűen egy rendezvényt – még ha az megbotránkoztató vagy ízléstelen is. Viszont minden alkotmányellenes, rendbontó tüntetés feloszlatható, sőt a sértő, embertelen nézetekkel szemben a legjobb fellépés, ha egy-egy politikus tekintélyét latba vetve, akár személyes jelenlétével véd meg egy kisebbséget. Jogi kisokos a radikális motoros vonulás betiltásáról.
Orbán Viktor kormányfő arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy az Élet menete napján ne lehessen olyan típusú politikai természetű rendezvényeket tartani, amelyek sérthetnék a felvonulók emberi méltóságát – olvasható a kormány honlapjára tegnap kihelyezett közleményben, hogyan reagált a miniszterelnök egy szocialista képviselő interpellációjára. A parlamenti felszólalást követő órákban, késő délután a rendőrség már értesítette is az Adj gázt! nevet kapott felvonulás szervezőjét, hogy a megmozdulást betiltotta.
A Nemzeti Érzelmű Motorosok Egyesülete a múlt héten közölte, hogy április 21-én – amikor az Élet Menete Alapítvány hagyományos megemlékezését tartja a holokauszt áldozatairól – ilyen elnevezésű vonulást szervez a fővárosban, és a Dohány utcai zsinagógát érintve készülnek végighajtani a fővárosban. A rendezvény ellen a Mazsihisz vasárnap tiltakozott, arra kérve a hatóságokat, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel akadályozzák meg a vonulást. Az MSZP-s Steiner Pál pedig Pintér Sándor segítségét kérte a parlamentben, de minisztere helyett Orbán szólalt meg. A Belügyminisztérium rögtön a felszólalás után közleményt adott ki, melyben az olvasható, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a jogszabályi lehetőségek teljes igénybevételével tiltani fogja a rendezvényt.
Megnéztük, jogszerűen jártak-e el, mit tehet ilyen esetekben a jogállami kereteket, a törvényeket figyelembe véve a miniszterelnök, a belügyminiszter és a rendőrség.
1. Utasíthatja-e miniszterét ilyen döntés meghozatalára a kormányfő?
A 2012. január 1-én hatályba lépett új alaptörvény és egyéb jogszabályok szerint a válasz: igen.
A régi és az új alkotmány szerint is a miniszterelnök viseli a politikai felelősséget, őt a parlament elmozdíthatja, a minisztert viszont nem, őt legfeljebb az Országgyűlés figyelmeztetése alapján a kormányfő válthatja le.
Az új alaptörvény szerint is „a miniszterelnök határozza meg a kormány általános politikáját”. Az alaptörvény az 1989-1990-es alkotmányhoz képest – amely eredetileg is erős jogosítványokkal ruházta fel a kormányfőt – tovább növelte a miniszterelnöki hatalmat, így azt is kimondja, hogy a miniszterek dolga „a kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat” ellátni. A kormány tagjainak jogállásáról szóló 2010-es törvény azt is leszögezi, hogy a kormányfő a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek vezetőinek – tehát akár az országos rendőrfőkapitány számára – feladatokat határozhat meg, tájékoztatást kérhet tőlük. Tehát ebben az értelemben a miniszterelnök akár meg is kerülheti Pintért.
2. Figyelembe kell-e vennie Pintérnek Orbán utasítását?
Politikai és jogi értelemben is igen.
Bár az alaptörvény szerint a miniszterek „a kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítják” a tárcájukat, és az Országgyűlés előtt felelősséget is kell vállalniuk döntéseikért – például interpellálhatják őket a képviselők –, a legfőbb felelősség a miniszterelnöké, aki valóban Pintér főnöke.
Ráadásul a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011-es törvény szerint a tisztviselő – akárcsak a miniszter – köteles felettese utasítását végrehajtani.
3. Figyelembe kell-e vennie a BRFK-nak Pintér utasítását?
Az ide vágó törvények ebben a ciklusban változtak, ami értelmezési kérdéseket vet fel, de a válasz: igen.
Pintér – egy, ebben a ciklusban elfogadott törvénymódosítás szerint – akár a sarkon posztoló rendőrnek is adhat utasítást. A rendőrségi törvényben 2011-ig az szerepelt, hogy a miniszter „utasítással a rendőrség hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörének gyakorlását nem akadályozhatja”. Magyarul, a miniszter korábban nem vehette át egy kapitányság – a motoros felvonulás esetében a BRFK – feladatát és jogkörét, nem dönthette el helyette például azt, hogy egy rendezvény megtartható-e vagy sem.
A korábbi törvényben az is szerepelt, hogy a miniszter „törvény eltérő rendelkezése hiányában egyedi utasítást adhat ki feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására” az országos rendőrfőkapitány számára. Ezt az utóbbi kitételt viszont a parlament kihúzta a törvényből, vagyis ma már semmi nem tiltja, hogy a miniszter ilyen utasításokat adjon akár közvetlenül a beosztott rendőröknek.
4. Köteles-e Pintér vagy a BRFK végrehajtani Orbán utasítását?
Nem feltétlenül.
Mivel jogállamban élünk, csakis akkor kötelező végrehajtani az utasítást, ha az nem kényszeríti a rendőrt vagy a minisztert a törvények, jogszabályok megszegésére. Ha szabálytalanság merül fel, a miniszter köteles ezt jelezni Orbánnak, sőt akár írásban is kérheti az utasítást, és ezt a miniszterelnök nem is tagadhatja meg. Ha az utasítással nem ért egyet, akkor ezt írásban is jelezheti, végrehajtását megtagadhatja. Más kérdés, hogy ebben az esetben valószínűleg a következő napon már nem ő lenne a miniszter.
5. Jogszerű volt-e a motoros vonulás megtiltása?
Nagy valószínűség szerint nem volt jogszerű, de ezt a bíróságnak kell eldöntenie.
Mivel a gyülekezési jog az állampolgárok egyik legfontosabb alapjoga, a rendőrségnek minimális a mozgástere, amikor a tüntetésekről, rendezvényekről, megmozdulásokról dönt, azok tartalmi elemeit pedig nem mérlegelheti. Ez különbözteti meg a jogállamot a rendőrállamtól.
Ezt leginkább az mutatja, hogy a rendőrség nem engedélyezi a rendezvényt, hanem tudomásul veszi vagy megtiltja azt – hangsúlyozta a hvg.hu-nak Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogok programvezetője. A rendezvény megtartását a törvény szerint a rendőrség kizárólag akkor tilthatja meg, ha az „a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné”, vagy ha „a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”. Előbbi alapján nem lehet például blokád alá venni a Parlamentnet, utóbbi pedig azt jelenti, hogy nem lehet az összes budapesti hídon egyszerre felvonulni.
Az internetre kikerült, az Adj gázt! felvonulásról szóló BRFK-határozat szerint a motoros egyesület vezetője április 3-án jelentette be a rendezvényt, majd 4-én egyeztetett is a rendőrséggel a vonulás terveiről, időpontjáról, a várható tömeg nagyságáról. A gyülekezési törvény szerint a rendőrségnek a bejelentéstől számítva 48 órája van megtiltani egy rendezvényt. Ezt nem tette meg – ami a törvény szerint azt jelenti, hogy tudomásul vette. A hétfőn a motoros egyesület elnökének kézbesített tiltó határozat alján viszont április 8. látható, tehát a rendőrség először tudomásul vette, majd a miniszterelnöki utasítás után, a törvényi határidőt figyelmen kívül hagyva betiltotta.
Az indoklásban ráadásul olyasmi szerepel, amire a gyülekezési törvény szerint nem hivatkozhat a rendőrség. A gyülekezési törvény ugyan határozottan leszögezi, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, a szervezők nem szólíthatnak fel bűncselekmény elkövetésére, és a tüntetők nem korlátozhatják mások jogait. A rendőrség szerint viszont a felvonulás a közrend és a köznyugalom „támadásával” járhat. Csakhogy előzetesen tiltani egy rendezvényt csakis a már említett két ok alapján lehet. A gyülekezési jog gyakorlói valóban nem követhetnek el bűncselekményt, nem korlátozhatják mások – adott esetben az Élet menete – gyülekezési jogait, de ezzel szemben a rendőrség csak egyet tehet: ha a tüntetés során (és nem előtte) ilyet tapasztalt, erővel feloszlatja a vonulást.
6. Mit tehetett volna a rendőrség?
Behívhatja a szervezőket, hogy egyeztessék a két megmozdulás útvonalát, menetrendjét. A határozatból kiderül, hogy a motorosokkal volt is egyeztetés, amit követően három napig – Orbán megszólalásáig – viszont semmi nem történt. Ezt követően a gyülekezési törvény előírásai szerint tudomásul veszi a vonulást, vagy első perctől a közlekedési nehézségekre hivatkozva betiltja. Ilyenre 2004 és 2006 közt több példa is volt, akkor viszont az ellenzékben lévő Fidesz tiltakozott – jogosan, hiszen akkor is voltak alternatív útvonalak a közlekedés átirányítására.
Az elmúlt években a Jobbik vagy más radikális szervezetek számos tüntetés, vonulást szerveztek – például Gyöngyöspatán – „a közbiztonságért”, valójában akkor is veszélyben volt a közrend, a rendőrség mégis engedélyezte. Viszont rendszerint igyekezett kettéválasztani a szembenállókat, ha bűncselekmény történt, vagy kiemelték az elkövetőket vagy feloszlatták a tüntetést.
Bár a vonulás tudomásul vétele szembefordulást jelentett volna Orbán, illetve Pintér utasításával, erre lehetett volna elvi lehetőség, hiszen annak ellenére, hogy a rendőrségi törvény módosult, a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény leszögezi, hogy hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.
7. Jogszerű volt-e Orbán utasítása?
A gyülekezési törvény szerint nem lehet „csak úgy” betiltani egy rendezvényt. A miniszterelnök utasíthat ugyan, de amennyiben a végrehajtás jogszerűtlen, akkor a jogalkalmazó rendőrség, belügyminiszter jelezheti, az utasítást nem tudja végrehajtani.
Még akkor is joguk lett volna nemet mondani a rendőröknek, ha Orbán utasítása egyértelmű volt. A miniszterelnök a parlamenti jegyzőkönyv szerint egyértelműen fogalmazott: „ma reggel a belügyminisztert utasítottam arra, hogy az Élet menete napján más politikai természetű rendezvény, amely sérthetné a felvonulók emberi méltóságát, ne valósuljon meg”. Ugyanis mint fentebb kifejtettük, még a miniszterelnök sem adhat jogszerűtlen döntés meghozatalára utasítást.
8. Mit tehet, tehetett volna Orbán és Pintér?
Az utasítás ellenére tudomásul veszik a BRFK jogszerű döntését és elítélik azt a rendezvényt, amely a miniszterelnök szerint „nemcsak ízléstelen, hanem mélyen bántó”. Ellentüntetésre, tiltakozásra buzdítják híveiket, tekintélyüket felhasználva személyes jelenlétűkkel állnak ki az Élet menete mellett.
Vagy pedig javaslatot tesznek a gyülekezési törvény módosítására.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Orbán "letiltatta" az antiszemita provokációt Pintérnél
Orbán Viktor személyesen utasította Pintér Sándort, hogy az Élet Menete napján más rendezvényt ne engedélyezzen. Percről percre a parlamentből.
Orbán betiltotta az Adj gázt! antiszemita felvonulást
Pintér Sándor helyett Orbán Viktor válaszolt az antiszemita motoros felvonulásra vonatkozó kérdésre a parlamentben. Mint mondta, az Élet Menetével egy napra szervezett felvonulás nemcsak a jóízléssel áll szemben, hanem a kisebbségek alkotmányos jogait is csorbítja. A Belügyminisztérium közleményben azt ígérte: a rendőrség a jogszabályi lehetőségek teljes igénybevételével tiltani fogja a Nemzeti Érzelmű Motorosok Egyesületének felvonulását.
