Jogi versenyfutás alakulhat ki az egykor több mint 400 ezer tagot számláló ScienNet Törzsvásárlói Programot működtető cég számláján zárolt 1,6 milliárd forintért, ha sikerrel jár az az egykori ügyfél, aki a Szegedi Törvényszéken indított pert azért, hogy visszakapja a korábban – kedvezmények, illetve busás jutalék reményében – befizetett 15 millió forintját.

Néhány éve szinte mindenhol találkozhatott a járókelő vagy a tévénéző a "Gazdagodjon meg költekezéseiből!" szlogennel. A ScienNet a kívülállók számára szinte követhetetlenül bonyolult rendszerében elvileg az járt jól, aki sokat költött a szerződött partnereknél, de ezt lehetett pótolni újabb tagok beléptetésével. A regisztrált tagságból legalább 80 ezren be is fizettek kisebb-nagyobb összegeket, remélve, hogy hamarosan eljön a várt meggazdagodás.

...és jött a kiábrándulás

A tagok nagy része azonban hiába vár a vásárlási utalványok és készpénz formájában megígért jutalékokra. A program honlapja szerint jelenleg „vis maior esete áll fent és a szerződés hatálya szünetel”. A vis maior (előre nem látott, elháríthatatlan akadály) kifejezés használata némileg szépíti a valós helyzetet: a rendszer ugyanis azért nem működik, mert 2009 novembere óta büntetőeljárás folyik a szervezők ellen adócsalás gyanúja miatt, a nyomozók pedig lefoglalták a szervert és zárolták a számlákat.

A nyomozás immár három és fél éve tart. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi sajtóirodája a hvg.hu érdeklődésére azt közölte: Magyarországon már nincs mit nyomozni, de arra várnak, hogy – közelebbről meg nem nevezett – külföldi hatóságok teljesítsék a magyarok jogsegélykérelmét, és megadják az ügy lezárásához szükséges adatokat. Amíg erre várnak, az eljárást felfüggesztették, és ez az idő nem számít bele abba a két évbe, ameddig a törvény szerint nyomozhatnak. A jelenlegi adatok szerint a gyanúsítottak összesen mintegy 800 millió forinttal károsították meg az államkasszát.

Leinemann Zsolt a Budai Központi Kerületi Bíróság épülete előtt.

MTI / Szigetváry Zsolt

„Nem jogos, nem korrekt, nem erkölcsös az, ha a Törzsvásárló jelen helyzetben, amikor a ScienNettől független elháríthatatlan akadály fennáll a szerződésszerű teljesítésre, akkor bármilyen követeléssel lépjen fel a ScienNettel szemben” – írták a szervezők a hangzatos nevű International official ScienNet Blogon. Az aláírás nélküli, helyenként bikkfanyelven írt szöveg arra reagált, hogy néhány ember megbízott egy ügyvédet, és – akkor még peren kívüli egyezség keretében – szerették volna visszakapni a ScienNet bankszámlájára befizetett összegeket.

„A ScienNet interneten kötött szerződései úgy voltak megfogalmazva, hogy csak jelentős veszteséggel lehetett volna felmondani azokat” – mondta a hvg.hu-nak Gondola Zsolt Zoárd debreceni ügyvéd, aki a pénzüket kérő ügyfeleket képviselte. Bár többször is tárgyaltak a törzsvásárlói rendszert szervező Leinemann Zsolttal és ügyvédjével, a megállapodás végül nem jött létre (a büntetőügyben is meggyanúsított, a 2010-es választásokon is elinduló férfi nem biztos, hogy tulajdonosa is a rendszer középpontjában álló amerikai cégnek).

Amerikába mentek

Végül csak egy ügyfél döntött a per mellett, aki 15 millió forintot szeretne visszakapni a cégtől, a többiek a precedensértékű ítéletre várnak. Gondola szerint azonban a per megindítása sem volt egyszerű, hiszen a rendszer működtetője hivatalosan a Washington DC-ben bejegyzett ScienNet International LLC nevű cég, aminek még a létezését is nehéz volt igazolni, mivel a magyar bíróság nem fogadta el az ottani elektronikus cégnyilvántartás adatait. Gondolának ezért egy amerikai ügyvédet kellett keresnie, aki hitelesíttette a helyi hatóságokkal a cégkivonatot.

A pervitelt nehezítette az is, hogy a ScienNet International LLC-nek nincs hivatalos magyarországi képviselete. Az ügyvéd ezért úgynevezett ügygondnok kirendelését kérte, aki a távol lévő alperest képviselte volna a polgári perben. Valakinek azonban mégis fontos lehet a ScienNet pénze, mert egy nappal a március végén megtartott első tárgyalás előtt befutott egy ellenkérelem. A ScienNetet jogi képviselője ugyanakkor nem közvetlenül a cégtől, hanem egy másik ügyvédtől kapta a megbízását. Miután a bíróság felszólította az alperes ügyvédjét, hogy igazolja a képviseleti jogát, van rá esély, hogy kiderül, ki is áll valójában a ScienNet International LLC mögött.

A Sciennet-ben érintett emberek nem hivatalos fórumoldala.

hvg.hu

A törzsvásárlói rendszer felépítése ugyanis meglehetősen bonyolult: a franchise jogokat a ciprusi bejegyzésű ScienNet Holding Ltd. birtokolja, amelynek magyarországi leányvállalata, a jelenleg végelszámolás alatt álló, 2010 óta nulla bevételt produkáló Headmin Kft. (ennek ügyvezetője Leinemann) végezte az adminisztrációs és marketing feladatokat. A jogokat azonban nem a ciprusi vagy a magyar cég, hanem a washingtoni cég, az ScienNet International LLC gyakorolta, és ennek a számlájára utaltak a törzsvásárlói rendszer tagjai is.

A hvg.hu megkereste a ScienNet ügyvédjét, aki írásban kérte kérdéseinket, amelyekre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ (ha megérkeznek, természetesen közöljük azokat). A fent idézett blogbejegyzésből azonban kirajzolódik, mi lehet a cég jogi álláspontja: azt állítják, ők vásárlási utalványokat árusítottak, amelyeket a tagok megvettek, és ha újraindulna a rendszer, fel is használhatják azokat. A tagok ugyanakkor egyes utalványokért csak foglalót tettek le, amit viszont a polgári jog szabályai szerint nem lehet visszakérni, hacsak nem az eladó mondja fel a szerződést.

A bejegyzés szerzői szerint a már megvásárolt vagy foglalózott utalványok értékének visszaadása azért is tisztességtelen lenne, mert a rendszer újraindulásakor esetleg e miatt nem tudnák kifizetni más tagoknak a jutalékokat. Gondola Zsolt Zoárd ügyfele viszont épp az újraindulásban nem bízik, és az ügyvéd is úgy látja, csak addig van esély visszaszerezni a befizetett pénzt, amíg az a zárolt számlán van: ha jogerősen megnyernék a polgári pert, akkor az ítélet alapján a zárolt összegből is kiadnák a követelt összeget.

Frissítés:

2019. február 19-én Leinemann Zsolt ügyvédje arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a Fővárosi Főügyészség megszüntette az ügyfelével szemben a büntetőeljárást, mivel – levele szerint – „a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem volt eredmény várható”.