Kibővített állásfoglalást tett közzé az MTA a közterületek lehetséges elnevezéseiről, amelyben már több tucat nevet és fogalmat osztályoz aszerint, javasolja-e a használatukat az utcák vagy terek elnevezéséhez.

A helyi önkormányzatokról szóló 2011-es törvény tiltja az önkényuralmi politikai rendszerekhez kapcsolódó utcanevek használatát, a kérdéses esetekben pedig az MTA-t hatalmazza fel annak eldöntésére, hogy egy-egy elnevezés beleillik-e a törvényi tiltásba. Az MTA a kibővített állásfoglalásban három kategóriába sorolja be a neveket és fogalmakat, e szerint léteznek "nem javasolt", "használható" és "használható, de aggályos" nevek. 

Az akadémia a nem javasolt kategóriába sorol szinte mindent, ami vörös, így a Vörös hajnalt, a vörös hadsereget vagy a vörös csillagot is, mert önkényuralmi rendszerre utalnak. Az értékelés szerint kommunista diktatúrára utal az úttörő és a kisdobos kifejezés is, ezeket sem ajánlják utcanévnek, mint ahogy hasonló okokból a tanács, a partizán, a népfront, a néphadsereg vagy az április 4. kifejezéseket sem. Használhatónak tartják ugyanakkor a május 1. elnevezést.

Szintén használható az MTA szerint az alkotmány, a béke, a fejlődés, a győzelem, illetve a haladás fogalom. Az alkotmány szóról az MTA például azt írja, hogy "bár az elnevezés a kommunista diktatúra idején vált gyakorivá, használata a törvény értelmében nem tiltható meg, mivel ezzel a kifejezés használatát az önkényuralmi rendszerre közvetlenül utalónak tekintenénk. Ráadásul a tiltás esetén az Alkotmánybíróság nevét is szükséges lenne megváltoztatni, szükségtelenül, hiszen a kifejezés jelentése semleges".

Több magyar és külföldi történelmi személyiség vagy művész is a nem javasolt kategóriába került, így Károlyi Mihály, Kun Béla, Münnich Ferenc, Rajk László, Gorkij, Majakovszkij vagy Tolbuhin is. Megúszta viszont Gagarin, Makarenkó és Jószef Attila is, róluk az MTA szerint bátran lehet utcát vagy teret elnevezni.

A legérdekesebb a "használható, de aggályos" elnevezések csoportja, ide tartozik Marx Károly, Micsurin és Schönherz Zoltán. Marxról az MTA például azt írja, hogy "bár a XIX. század végén a marxizmus leegyszerűsített változatát több, később XX. századi önkényuralmat előkészítő politikai mozgalom igye-kezett kisajátítani és a kommunista diktatúrában a 'vulgármarxizmus' állami ideológiává vált, Marx szellemi teljesítményét az egyetemes művelődéstörténet önmagában nagyra értékeli". Hozzáteszik, hogy Magyarországon Marx nevének használata közterület elnevezésére "erősen aggályos, mivel a marxizmus-leninizmus révén nagy mértékben kötődik a szovjet típusú önkényuralmi rendszerhez".

Március közepén az Index is foglalkozott az MTA-osztályozással, akkor a portál kérésére az akadémia egy 35 elnevezésből álló listát adott ki. A lista azóta viszont több tucatra duzzadt, ráadásul megjelent a használható, de aggályos kategória is, amely tulajdonképpen az önkormányzatokra bízza, használják-e az oda sorolt neveket.