A bíróság a vádlottat jelentős kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében marasztalta el. A nőnek összesen 29 millió 354 ezer forintot kell visszafizetnie a sértettnek és további négy károsultnak.

Az ítélet kihirdetése után az ügyész három nap gondolkodási időt kért a fellebbezés előterjesztésére, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.

A sértett egy hirdetési újságban olvasta a vádlott hirdetését. A jósnő azt mondta neki, hogy a családján rontás van, és ezt úgy tudja levenni, ha a pénzét három hétre elviszi egy szent helyre. A sértett kétmillió forint készpénzt vett fel a bankból, és az összeget átadta a jósnőnek. Néhány nap múlva a vádlott felhívta a sértettet, további kétmillió forintot kért tőle, és még aznap meg is kapta.

A jósnő néhány nap múlva ismét felhívta a sértettet azzal, látja, hogy van még pénze, és a rontáslevétel akkor működik, ha az összes pénzt meg lehet tisztítani. Ezután a sértett részletekben további pénzösszegeket adott át a vádlottnak, összesen 28 millió 130 ezer forintot. Néhány hónap múlva a sértett kérte vissza a pénzét, a jósnő azonban nem volt elérhető. Kiderült, hogy nem is az eredeti nevét adta meg a sértettnek – mondta Bagdi Árpád, a Gyulai Törvényszék sajtószóvivője.