A jelek szerint a Jobbik egyáltalán nem bízik a kormányban. Hiába jelentette be ugyanis Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, hogy több mint száz egykori III/III-as ügynöktől vonják meg a nyugdíjpótlékot, hétfőn ismét – immár 54. alkalommal – megpróbálja napirendre vetetni saját javaslatát a kommunista nyugdíjakról. Mivel a kormánypártiak eddig mindig leszavazták, valószínűtlen, hogy a háromnaposra tervezett ülésen ez lenne a 49. napirendi pont.

Jön viszont Rogán Antal, Fidesz frakcióvezetőjének legújabb törvényjavaslata, amely még nem szerepel a napirendi javaslaton, ami lehetővé tenné, hogy folytonos legyen a devizahitelesek számára az árfolyamgátba való belépés lehetősége (korábban már kétszer is meghosszabbították ennek határidejét, legutóbb május 31-ig). Rogán ígérete szerint csak vasárnap nyújtják be a javaslatot, amely így nem szerepel a napirendi tervezetben, de hétfőn állítólag már tárgyalni is fogják, sőt, el is fogadják.

Túry Gergely

„Trafikbotrány után jön a pénztárgépbotrány?” – próbálja új irányba terelni a közbeszédet az interpellációk közt a szocialista Tóth Csaba. A képviselő arra utal, hogy a jogszabályban előírt határidő letelte ellenére sem tart sehol a pénztárgépek online bekötése az adóhivatalhoz. Párttársa, Nyakó István talányosabb című interpellációval készül, a nemzetgazdasági miniszternek címezve nem is kérdez, hanem felszólít: „Vissza mindent!”

„Az új ’földtörvény’ nem más, mint az intézményesített földrablás” – fogalmaz kijelentő módban a jobbikos Magyar Zoltán. Ennek aktualitását az adja, hogy kedden lesz a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat részletes vitája, ami valójában egy teljesen új törvényről szól majd, hiszen szerdán a mezőgazdasági bizottság kidobta a több mint kétszáz módosító indítványt, és benyújtott hat másikat, amelyek teljesen újraírják a jogszabályt (a bizottsági ülésen Ángyán József korábbi államtitkár ismét élesen bírálta a kormány birtokpolitikáját).

A kormánypárti öninterpellációk sorában előbb a fideszes Bene Ildikón a sor, hogy megkérdezze, „milyen további fejlesztéseket tervez a kormány a sürgősségi ellátás hatékonyabb működése érdekében?” Szinte biztos, hogy sok nagyszerű projektről számol majd be a válaszadó államtitkár. A KDNP-s Tarnai Richárd már lírai stílusban aggódik a magyar borászat híréért, mikor azt kérdezi: „a magyar bor megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez?”

Alkoholista férjek, internetes bűnözők

Sok egyéb mellett hétfőn szavaznak képviselők a büntető-salátatörvényhez benyújtott módosító indítványokról is. Ezek közt van a fideszes Czunyiné Bertalan Judit és Talabér Márta kormány által is támogatott javaslata, amely átírná a családon belüli erőszak büntetésére kitalált paragrafust. A képviselőnők még a bűncselekmény nevét is megváltoztatnák, „hozzátartozó bántalmazása” helyett „háztartáson belüli erőszak” lenne a tényállás neve. Az indoklás szerint ugyanis az új elnevezés jobban megfelel a nemzetközi gyakorlatba használt angol „domestic violence” kifejezésnek, másrészt a tartalma is kibővült.

hvg.hu

Az eredeti javaslat szerint az követte volna el a „hozzátartozó bántalmazását”, aki házastársa, élettársa, vele egy lakásban élő hozzátartozója, vagy éppen korábbi élettársa ellen „rendszeresen követ el” testi sértést, tettleges becsületsértést, személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést. A két képviselőnő javaslata szerint viszont „háztartáson belüli erőszak” lenne, ha valaki rendszeresen „az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít”, de az is, ha „anyagi javakat von el”, amivel „súlyos nélkülözésnek teszi ki” a sértettet – vagyis például elissza a család jövedelmét.

Változik a csomag másik fontos eleme, az úgynevezett Kurucinfó-törvény is. Az eredeti javaslatban még csak az szerepelt, hogy blokkolni lehet az olyan, bíróság által jogsértőnek minősített internetes tartalmak magyarországi elérését, amelyeket külföldi szerverekről szolgáltatnak. Az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító indítvány viszont becsempészi a javaslatba a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábbi tervezetét, ami egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy már a nyomozás során letiltsanak bizonyos tartalmakat. Mint korábban arról beszámoltunk, ez az eszköz a cenzúra eszközévé is válhat a túlbuzgó hatóságok kezében.

Egyházügyi törvény újratöltve

Zárószavazásra kerül az egyházügyi törvény módosítása is, amelyre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság megsemmisíttette a törvény több pontját, mire a kormánytöbbség az alaptörvénybe véste annak lényegét. A törvényjavaslat szerint a korábban az egyházi státuszukat elvesztett közösségeknek a törvény hatálybalépése után 30 napja lesz, hogy ismét kérjék az úgynevezett bevett egyházként történő elismerésüket. A parlament elutasító döntése esetén az Alkotmánybírósághoz lehet majd fordulni.

A törvény az elismeréshez a korábbiaknál világosabb feltételeket szab, bár továbbra is vannak gumiszabályok, amelyek mozgásteret adnak a parlamentnek. Az elismerés feltétele, hogy a vallási közösségnek legalább százéves nemzetközi működéssel kell rendelkeznie, vagy húszéves magyarországi múlttal és „Magyarország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal”. Kevésbé kézzelfogható feltétel, hogy tanai nem sérthetik egyebek mellett az emberi méltóságot, vagy pedig az, hogy „a közösségi célok érdekében történő együttműködésre alkalmas”.

Rendezni próbálja a javaslat az egyszázalékos adófelajánlások problémáját is. Korábban az adóhivatal az Alkotmánybíróság döntése ellenére sem tette lehetővé, hogy a megsemmisített rendelkezések miatt az egyházi státuszt elvesztő, mintegy 400 közösség megkapja az adófelajánlásokat. Az emberi jogi bizottság módosító indítványával a szövegbe került szakasz ezért lehetővé tenné, hogy bizonyos mértékben ezek a közösségek is megkapják a 2012-ben felajánlott egy százalékokat, illetve az ahhoz járó állami kiegészítést.

Jön az egységes segély

Várhatóan elfogadják hétfőn az úgynevezett önkormányzati segélyről szóló törvényt is, amelynek lényege, hogy – az indoklás szerint az átláthatóság növelése és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében – összevonják a jelenlegi átmeneti segélyt, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást. Az egységes önkormányzati segélyről a helyi képviselő-testületeknek kell majd rendelteket alkotniuk, a törvénymódosítás csak a kereteket szabja meg.

A segély megállapításánál figyelembe kell majd venni a család egy főre jutó jövedelmét, vagyis lesz egy határt, ami fölött nem jár segély. A javaslat szerint ez a limit nem lehet kevesebb, mint a nyugdíjminimum (28 500 forint) 130 százaléka, vagyis 37 050 forint. Ez alatt mindenképpen adni kell segélyt, de az összeg, illetve az egyéb feltételek meghatározása már a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik. A segély akár természetben (például Erzsébet-utalvány vagy tűzifa) is adható.

A törvénymódosítás érdekessége, hogy a segélyt bizonyos esetekben nem is kell kérni, az iskola vagy a gyámhatóság jelzésére az önkormányzat hivatalból is megállapíthatja. Budapesten a hajléktalanok számára a fővárosi önkormányzatnak kell biztosítania a segélyt, hacsak meg nem állapodik a kerületekkel. Mivel az ilyen megállapodás valószínűtlen, a törvény rögzíti, hogy ennek költségeihez a szociálpolitikáért felelős miniszternek is hozzá kell járulnia egy évente külön megállapodásban rögzített összeggel.

Útdíj és termálvíz

Zárószavazásra kerül az elektronikus útdíjról szóló törvény is, amely alapján július 1-től a megtett úttal arányos díjat kell majd fizetniük a teherautóknak. A legfontosabb információ - a fizetendő díj – hiányzik a javaslatból, de már megjelent az erről szóló rendelettervezet, amiből kiderül, hogy akár 138 forint is lehet egy kilométer a négytengelyes kamionok számára. A sietség miatt az autópálya-kezelő arra kérte a fuvarozó cégeket, hogy saját, GPS-alapú járműkövető rendszereiket állítsák a rendszer kiépítésének szolgálatába.

Felemás kompromisszummal zárulhat a kertészetek fűtésére használt termálvíz ügyében született törvénytervezet ügye. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) javaslata általános felmentést adott volna az üvegházak üzemeltetőinek az alól, hogy az kitermelt vizet visszanyomják a föld alá, ahonnan kinyerték. A javaslat ellen sokan tiltakoztak, de az agrárlobbi erős volt. Végül az a megoldás született, hogy a kutak úgynevezett létesítési engedélyében kell rendelkezni arról, mi legyen a kitermelt víz sorsa. Az eredetileg gáz- vagy olajkitermelés céljára fúrt kutak esetében pedig külön engedély kell a termálvíz kivételéhez.