Kossuth tér 1-3. - Az íreket dicséri az EU-val hadakozó kormány

Kossuth tér 1-3. - Az íreket dicséri az EU-val hadakozó kormány

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Kovács Áron
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az EU-s intézményekkel hadban álló magyar kormány Írországban véli megtalálni példaképét, legalábbis egy, a parlament elé kedden kerülő politikai nyilatkozat nagyon megdicséri az ír népet, amiért 2008-ban elsőre leszavazta a lisszaboni szerződést. Az Országgyűlés ezen kívül már mintha a nyári szünetre készülne, legalábbis eddig nincs nyoma annak, hogy június 10. után is ülésezni akarnának. Hétfőn mindenesetre elfogadják a családon belüli erőszak büntethetőségét megteremtő jogszabályt, immár a harmadik változatban.

Végéhez közeledik a parlamenti szezon, a tavaszi ülésszakból már csak a hétfőn kezdődő kétnapos ülés, illetve a június 10-i szavazási dömping van hátra. Bár az utóbbi években mindig volt rendkívüli nyári ülésszak, az erről szóló kezdeményezés szombat délutánig még nem volt elérhető az Országgyűlés honlapján, így az is lehet, hogy idén hosszú nyaralást tervezhetnek a képviselők.

Hétfőn főleg módosító indítványokról szavaz a parlament, hogy aztán június 10-én sor kerülhessen a zárószavazásokra. Bizonyos törvényjavaslatok viszont láthatóan elakadtak valahol: a legutóbbi ülésen kellett volna szavazni az egyházügyi törvény módosításárról, de levették a napirendről, és most sem szerepel a tervezett programban. Így járt az új fémkereskedelmi, illetve a távszerencsejáték-törvény is. Április végén félbemaradt az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő salátatörvény vitája is, a hajléktalanok kitiltását lehetővé tevő törvény tárgyalása pedig meg sem kezdődött.

©

Egyelőre nyoma sincs az üléstervben, hogy mikor választhatnak új elnököt a Médiatanács élére. Szalai Annamária április 12-én hunyt el, azóta is zajlik utódjának keresése (erről korábbi cikkünkben olvashat részletesen). A szabályok szerint először Orbán Viktor miniszterelnöknek kellene megnevezni jelöltjét a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöki posztjára, akit Áder János nevezne ki. Ez után a parlamentnek kellene szavaznia arról, hogy megválasztja-e ugyanezt a személyt a Médiatanács élére.

Egy problémára három elnevezés

Elfogadják viszont hétfőn a biztosítási törvények módosító csomagját, amely sok egyéb mellett megtiltaná, hogy a biztosítók vagy alkuszok valamilyen termék megvásárlásához kössék a belépést az ügynöki hálózatba. Az ügynököknek a korábbiaknál komolyabb képzést ír elő a törvényjavaslat. Egy módosító indítvánnyal bekerült a szövegbe az ingatlanért életjáradékot kínáló cégek szabályozása is. Ezeket a szolgáltatásokat eddig szinte semmi nem szabályozta, mostantól viszont a PSZÁF ellenőrizheti például, hogy van-e elegendő tőkéjük (a törvényjavaslatról a HVG hetilap eheti száma ír részletesen, Jobb félni címmel).

Zárószavazásra kerül a büntető salátatörvény is, amely egyebek mellett büntethetővé teszi a családi erőszakot. Ennek módja azonban az utolsó pillanatig változik: a múlt héten majdnem egyhangú támogatást kapott két fideszes képviselőnő javaslata, amely „hozzátartozó bántalmazása” helyett „háztartáson belüli erőszak” néven iktatta volna a Btk-ba az új tényállást, de Navracsics Tibor igazságügyi miniszter zárószavazás előtt is módosítana, és „kapcsolati erőszaknak” nevezné el azt. Változás lehet az is, hogy akkor is ezt a jogszabályt kell alkalmazni, ha valaki „gyermekének szülője” ellen követ el bűncselekményt, tehát nem szükséges, hogy együtt éljen tettes és áldozat.

©

Bár több kormánytag is szerepel a benyújtók közt, egyéni képviselői indítványként került a parlament elé a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása. Eredetileg csak két vasútvonal besorolását változtatta volna meg, de módosító indítványokkal bekerült sok minden más, műemlékeket, vagy éppen az erdőgazdaságokat érintő módosítás is. Zárószavazás előtt is érkezik egy nagyobb módosító csomag, amely egyebek mellett hétről kilenc főre növeli a Magyar Fejlesztési Bank igazgatóságának létszámát, illetve megteremti a lehetőséget, hogy szétválasszák az elnöki és a vezérigazgatói posztot.

Ismét napirendre kerül az információs törvény, amelyet Áder János május elején visszaküldött megfontolásra. A kivételes sürgős eljárásban elfogadott törvénymódosítás célja az volt, hogy megakadályozzák az állítólag "visszaélésszerű" adatigényléseket, de a korrupcióellenes szervezetek és újságírók szerint csorbította volna az állampolgárok közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát. Az újbóli elfogadás előtt várhatóan változik a törvény szövege, de a zárószavazás előtti módosítót csak hétfőn nyújtja be az alkotmányügyi bizottság.

Horgászok, gyógyszerészek és parasztok

Hétfőn emellett egy maratoni szavazássorozat is vár a képviselőkre, hiszen számtalan törvényjavaslat módosító indítványairól kell dönteniük. Szokatlanul sok, 49 módosító érkezett az új halászati és horgászati törvényhez, a jelek szerint ez az a téma, amihez a legtöbb képviselő ért. A kormány is támogat bizonyos ellenzéki javaslatokat, például azokét az MSZP-s képviselőkét, akik az úgynevezett turista horgászjegyet is csak azoknak adná ki, akik levizsgáztak „szabály- és fajismeretből”. Fideszes képviselők ugyanakkor megengednék, hogy a falusi vendéglátó feltálalja a saját maga által, jogszerűen fogott halakat a vendégeknek.

Az idei költségvetés módosításához benyújtott egyik módosító indítvány teremti meg a lehetőséget az úgynevezett patikahitel-program elindítására. Egy korábbi törvénymódosítás szerint a gyógyszertáraknak 2014. január elsejéig meg kell haladnia a 25, 2017. január elsejéig pedig 50 százalékban gyógyszerészek tulajdonába kell kerülniük, de ehhez eddig nem volt anyagi fedezet. A tervek szerint a patikusoknak a Magyar Fejlesztési Bank adna hitelt, amiért a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vállana kezességet.

Várhatóan elfogadják a képviselők azt a hat módosító indítványt is, amelyeket a tavaly ősz óta a parlament előtt lévő földtörvényhez nyújtott be a mezőgazdasági bizottság, és amelyekkel teljesen újraírják a sokat vitatott jogszabályt (a módosítókat bevallottan a Vidékfejlesztési Minisztériumban írták). Ha ez megtörténik, várhatóan bejelenti a kilépést a Fidesz-frakcióból Ángyán József korábbi államtitkár, aki régóta belső ellenzékként harcol azért, hogy a törvény a kistermelőket és a családi gazdaságokat hozza helyzetbe a nagybirtokokkal szemben.

Az ír nép lett a kormány hőse

Kedden kerül napirendre „Az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat. Mint ismeretes, az írek 2008-ban népszavazáson utasították el az EU reformjáról szóló szerződést (illetve az ahhoz kapcsolódó Európai Unió Alapjogi Chartát), és csak akkor fogadták el azt, mikor a jegyzőkönyvben garantálták nekik, hogy Brüsszel semmiképp nem szól bele többek közt abba, hogy Írországban tilos az abortusz (az alkotmány garantálja az élethez való jogot a magzatoknak is), vagy nem terjeszti ki az unió hatáskörét az adózásra.

A jegyzőkönyv kihirdetése hagyományosan egy formális lépés lenne, de a magyar kormány megragadta az alkalmat, és benyújtott egy úgynevezett politikai nyilatkozat-tervezetet is, amelyben azt javasolja, az Országgyűlés fejezze ki elismerését és megbecsülését az ír népnek „azon bátor lépéséért, hogy kiállt a tagállami szuverenitás és identitás mellett”. A tervezettel a magyar kormány egyértelműen állást foglal abban a vitában, amely arról szól, hogy több beleszólást kapjon-e az EU a tagállamok dolgaiba, például alkalmazhat-e szankciókat a magyar alaptörvény rendelkezései miatt.

Iskola, föld, határon túliak

Hiába közeleg a nyár, hétfőn azért a képviselők lefutják a kötelező köröket, elhangzanak például az interpellációk. A szocialista Hiller István „A Klebelsberg Intézetről” címmel faggatja ismét az emberi erőforrások miniszterét (Hillernek minden bizonnyal a közoktatásról van mondanivalója, bár akkor helyesebb lett volna Klebelsberg Intézményfenntartó Központot írnia). A jövőre az Európai Parlamentbe készülő Szanyi Tibor pedig talányos értelmű szóviccet szegezne közvetlenül a miniszterelnöknek: „Nyulak vagy nyúlások?”

A jobbikos Magyar Zoltán nem engedi el földtörvény témáját, interpellációja címében formálisan kérdez ugyan, de valójában inkább állít: „A kormány a magyar emberek helyett narancsbárókkal kötött szövetséget?” Párttársa, Kepli Lajos felfedezte a kormányzati csodafegyver, a rezsicsökkentés árnyoldalát is, hiszen kérdésének címe: „Miért hagyja a kormány, hogy a kis- és középvállalkozói szektor fizesse meg a rezsicsökkentés árát?”

A trianoni béke évfordulójához közeledve többen is előveszik a nemzetpolitikai témákat. A jobbikos Szávay István azt kérdezi: „Miért nem lép fel a Kormány - a koszovói szerbek példájára hivatkozva - a lehető legszélesebb körű délvidéki magyar területi autonómia mielőbbi megvalósítása érdekében?” A KDNP-s Kalmár Ferenc pedig interpelláció formájában ad lehetőséget a közigazgatási és igazságügyi miniszternek vagy államtitkárának, hogy „az erdélyi magyar egyházak levéltárainak restitúciójáról” beszéljen.

Valószínűleg a nemzetgazdasági miniszternek alákérdező fideszes Balázs Józsefnek sikerült a legfélreérhetőbb című öninterpellációt benyújtania. Azt kérdezi ugyanis, hogy „Hogyan sikerült több, mint harmadára csökkenteni a költségvetési hiányt?” A nagyrédei polgármesternek minden bizonnyal arra gondolt, hogy „több mint harmadával” csökkent a hiány, esetleg talán „kevesebb, mint harmadára” csökkent, de a kérdés címe a fenti formában biztos, hogy nem ezt jelenti.