A hvg.hu csütörtöki cikkében vázolta fel, hogy hogyan lett egyre kínzóbb a kormány káderhiánya: a Médiatanács vezetői posztját 2010-ben annyira az akkori elnök Szalai Annamáriára szabták, hogy áprilisban bekövetkezett halála óta nem találtak a saját maguk által támasztott követelményeknek megfelelő embert. Mivel kizárólag az elnök kapott rendeletalkotási jogkört, Szalai utódjának megtalálása nélkül nem tudtak volna dönteni a mobiltelefon-frekvenciákról, így a kormány kezdeményezte, hogy a helyettes is kapjon rendeletalkotási jogot.

A jogszabályt múlt szerdán fogadta el először a Ház, Áder János köztársasági elnök a törvénymódosítást visszadobta, mivel az felülírná az alaptörvényben rögzített szabályokat.

Az Országgyűlés ezután úgy döntött, hogy a Médiatanács elnökével szemben támasztott követelményeken enyhít, oly módon, hogy jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi diploma helyett felsőfokú végzettséget írnak elő a tisztség betöltéséhez.

Erről a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomag újbóli elfogadásával döntött pénteken. Pontosították azt is, mi számít a médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlatnak. 

Az NMHH-nak és a Médiatanácsnak Szalai Annamária április 12-én bekövetkezett halála óta nincs elnöke.