Fazekas István

Nem léphet hatályba a tervezett augusztus 1-jei időpontban a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait módosító törvény több rendelkezése – döntött kedden az Ab. A testület közleménye szerint a most még csak felfüggesztett rendelkezések ugyanis lehetővé tennék, hogy az érintettek folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt álljanak, és ennek során velük szemben évente kétszer 30 napig titkos információgyűjtés folyjék.

Kocsis Máté fideszes országgyűlési képviselő tavaly júliusban nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely alapján egy évben két alkalommal bármikor elvégezhetővé válhatott volna a C típusú átvilágítás. A módosítás szigorított volna a jelenlegi szabályozáson, hogy minél előbb kiderüljön, ha egy fontos poszton dolgozó ember életében olyan kockázati tényező található, amely miatt esetleg megzsarolható, megvesztegethető.

A módosítások augusztus 1-jén léptek volna életbe, de az ügyben Szabó Máté ombudsman az Ab-hez fordult június 24-én. Szerinte a nemzetbiztonsági kockázatok feltárása érdekében ugyan lehetőség van az alapjogok korlátozására, ám az érintett családi életére is kiterjedő, folyamatos, megalapozott gyanú nélkül is folytatható ellenőrzés a magánszféra aránytalan sérelmét jelenti.

Az ombudsman álláspontja szerint konkrét ok és cél nélkül végezhető ellenőrző tevékenység szélsőségesen egyenlőtlen információs viszonyt alakít ki az állam és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy között. Szabó Máté azt is kifogásolta, hogy a nemzetbiztonságot felügyelő miniszternek minden szervnél vétójoga lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyok meghatározásában, így befolyásolhatja a független intézmények működését.

Az Ab az indítvány alapján megkezdte a vizsgálatot, de közleményében most hozzátette, annak érdemi elbírálása a törvény augusztus 1-jei hatálybalépését megelőzően már nem lenne lehetséges.

A testületnek azonban lehetősége van arra, hogy a törvény hatálybalépését átmenetileg felfüggessze, ha vizsgálata során az alaptörvény-ellenesség fennállását valószínűsíti, illetve ha a felfüggesztést súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése, valamint az Alaptörvény vagy a jogbiztonság védelme indokolja.

Az Ab a közlemény szerint megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések a magánélet sérthetetlenségének jogát súlyosan korlátozzák. A korlátozás módja, folyamatossága és folyamatos jellege alapján pedig valószínűsíthető, hogy az új törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenesek. Alkalmazásuk az érintett személyeknek súlyos és helyrehozhatatlan hátrányt okozhatna, mivel a hatálybalépést követően folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt állnának.