A közlemény szerint az alapjogi biztos hivatalból indított vizsgálatában megállapította, hogy a nemzetiségi önkormányzatok túlnyomórészt magyar nyelven működnek, annak ellenére, hogy az alkotmány és számos jogszabály biztosítja a nemzetiséghez tartozók anyanyelvhasználatát hivatalos ügyeik intézésekor.

Ebben nemcsak a nyelvismeret hiányának van szerepe, hanem annak is, hogy a velük kapcsolatban álló állami szervek, bíróságok és helyi önkormányzatok nem készültek fel a nemzetiségi nyelvű kommunikációra, nincsenek nemzetiségi nyelvű formanyomtatványok sem - írták.

A jelentés kivonatában emlékeztettek arra, hogy 2014-től a népszámlálási adatokat alapul véve számos helyi önkormányzat köteles lesz nemzetiségi nyelven is kihirdetni rendeleteit, közzétenni közleményeit, illetve gondoskodnia kell jegyzőkönyveinek fordításáról is.

Az alapjogi biztos emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a nyelvi jogok gyakorlásának igényét várhatóan erősíteni fogja a nemzetiségi törvény hatályának kiterjesztése a külföldi állampolgárokra. Mivel ezekre a változásokra eddig anyagi források hiányában sem a közigazgatási hatóságok, sem a helyi önkormányzatok nem készültek fel, Szabó Máté kormányzati intézkedéseket kezdeményezett.

Emlékeztettek arra, hogy a jövő évi választások után nemzetiségi képviselők és szószólók is részt vehetnek az Országgyűlés munkájában. Az ombudsman ezért azt javasolja, hogy egészítsék ki a házszabályt a nemzetiségi nyelvhasználatot garantáló rendelkezésekkel.

A vizsgálati jelentés teljes szövege itt olvasható.